Több Heves megyei földvárat is jobban észrevehetővé tett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nemrég véget ért programja. A BNPI 180 millió forintos európai uniós támogatásból hét észak-magyarországi földvárat térképezett föl, tett jobban megismerhetővé, és elvégezte a cserjeirtást. Minderről egyébként kiadványt is megjelentetett a szervezet.
A programról nemrég Felsőtárkányban számolt be Rónai Kálmánné, (képünkön) a BNPI igazgatója, Császár Zsuzsanna pályázatkezelő és Holló Sándor természetmegőrzési osztályvezető.
Nagy munka volt
Rónai Kálmánné elmondta, a földvárak ma már csak terepi formák. Kiemelte a 140 hektáros területével az ország legnagyobb földvárát, a Dédestapolcsány, Nagyvisnyó és Mályinka határában fekvő Verebce-bércet, a második legnagyobb bükki települést, a Kelemen-székét. Megköszönte a miskolci és egri múzeumok segítségét is.
Császár Zsuzsanna ismertette: a BNPI működési területén 160 őskori és középkori földvár található. Ezek közül 26 fekszik a nemzeti park területén. Hét kerülhetett be a projektbe. Fölsorolta, mely helyszínen mit végeztek el a 2016-ban kezdődött projektben. Folyt helyreállítási munka, területrehabilitáció, a cserjék, invazív fajok kiirtása, lidaros (lézeres távérzékelés) felmérés, régészeti kutatás. A dédesi várnál körbekerítettek egy ciszternát. Több helyen tanösvényt jelöltek ki. Információs táblákat helyeztek el. Van, ahol lépcső, korlát készült.
Holló Sándor beszámolt az egyes helyszíneken talált érdekességekről. A Verebce-bérc például nagy vár volt, területén található a középkori dédesi vár is. Teraszrendszeréről azonban nem derült ki, lakófunkciója volt-e. A földvár déli oldalán erős volt a védelmi rendszer, sánc és két árok is védte azt az oldalt. Nem véletlenül – megtalálták egy szkíta kori támadás nyomait is, több száz bronz nyílvessző formájában. A védekező csapat nem volt ilyen jól felszerelt, kővel és parittyával harcolt. A középkori dédesi várnak nemcsak kőfalai, föld védművei is voltak. Az L alakú falmaradvány pedig valójában egy nagy méretű, négyzet alakú torony része volt. A vár a törökök 1567-es ostromában pusztult el, az előkerült – védők által kilőtt – ágyúgolyók, lövedékek alapján pedig észak, északnyugat felől próbálták bevenni az erődítményt. A védők kimenekültek és a törökökre robbantották a falakat, a támadók pedig aztán az egész várat lerombolták. A területen vasbucák is megtalálhatók, amelyek vaskoriak, de akár középkoriak is lehetnek.
A sajónémeti vár a legkisebb a programba bekerültek közül. Ez középkori huszita erősség volt, bár Giskra várának voltak Árpád-kori előzményei. Kicsinysége ellenére jelentős és szép is, valamint jól tanulmányozható. A régészeti feltárás is eredményes volt, egyebek közt Mátyás-kori pénzérméket találtak. A vár 1460-as ostrománál egyébként jelen volt Mátyás király is, végül a védők harc nélkül adhatták át az erődítményt.
A Cserépfalu határában lévő Mész-tetőn egy közel hathektáros őskori erődítmény nyomai találhatók. Minthogy a hely három oldalról védett volt a meredek hegyoldal miatt, csak délről építettek védműveket. Meglepetésre kőfalak is előkerültek a feltárás alkalmával (emellett fa és föld alkotta a sáncot), vélhetően egy kapuzatra bukkantak.
Bükkzsércen a Hódos-tető telepének kiterjedése 15 hektár volt. Az erődítést a 2000-es évek közepén fedezték föl, sok fémlelet is előkerült, emiatt sajnos fémkeresők gyakran látogatják. Ellenük kameracsapdákat helyeztek ki. Északi részén markáns sáncok maradtak fönn, temetkezési nyomokra nem bukkantak a területen. A feltételezések szerint vagy veszély esetén húzódtak be a falak mögé a környékbeliek, vagy az elásott kincsek miatt rituális hely, esetleg kézművesközpont lehetett
2 Responses
Még 2 tucat földvárat tudok! Dobbal verebet se fog, okos asszony!
Ez is csak a pénzről és nem a valóságról szól.