A felcsúti per nehézségei

Jó reggelt! Ma kevésbé lesz meleg, és estére lehűlhet.

4 legfontosabb cikkünk most

• MTA főtitkárhelyettes: Meg kellene vizsgálni, hogy van-e ellenanyag a több 100 ezer idősben, aki beoltatta magát a kínai vakcinával
• „Ha valaki a saját önkormányzatában nem csinál elszámoltatást, akkor kormányon sem akar majd” – ellenzéki politikusok a felcsúti per esélyeiről
• Kész megharcolni klímapolitikai javaslataiért az Európai Bizottság
• Ajjaj (jajjajjaj!): nők csókolóztak a Barátok Köztben (18+)

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A SINOPHARM ÁTKA

A szerdai kormányülésen az ígéretek szerint szó volt a harmadik oltások lehetőségéről. Ha döntöttek valamiről, azt talán a mai kormányinfón jelentik be.

Közben a Semmelweis Egyetemen is megmérték a védettséget: a Sinopharmmal oltott idősek majdnem ötödének nincs antitestje De ez a mérés sem reprezentatív. Olyat elvileg a kormány csinál, május végére ígérték az eredményeket, de még mindig nem hozták nyilvánosságra.

Erdei Anna immunológus, az MTA főtitkárhelyettese szerdán arról beszélt, hogy „mára már egyértelmű, hogy a kínai Sinopharm vakcinával oltott 60 éven felülieknek körülbelül harmadában nincs jelen a vírus elleni védelmet biztosító antitest, azaz ellenanyag”, de „maga a kínai gyártó is csak 59 éven aluliaknak ajánlotta ezt a vakcinát, mivel idősebbek esetében nem végeztek vizsgálatokat”.

Erdei szerint „akiről kiderül, hogy nem védett, azt újra kellene oltani, nyilván nem Sinopharmmal, hanem mRNS-alapú Pfizer vagy Moderna vakcinával”.

Máshol:

• Jövő héttől olimpia, ismét ezer fölött az új fertőzöttek napi száma Tokióban. Nem lesz kézfogás vagy ölelkezés sem az eredményhirdetésnél.
• Berobbant a vírus Hollandiában, főleg a szórakozóhelyek miatt.
• Elszabadult a koronavírus egy brit repülőgép-hordozón.
• Alkotmányellenes volt a szigorú vesztegzár az első szükségállapot idején Spanyolországban.

A FELCSÚTI PER

Az eddigi ellenzéki ígéreteknél jóval pesszimistább képet festett a választások utáni elszámoltatás lehetőségeiről az a beszélgetés, amit a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom szervezett szerda délután a Ferencvárosi Művelődési Központban. A megszólalók már csak azért is visszafogottabbak voltak, mint felcsúti perrel kampányoló Momentum, mert már látszik, hogy az ellenzéki vezetésűvé váló önkormányzatok sem kezdték tömegesen feltárni a helyi ügyeket 2019 óta.

A NER ügyeit éppen azért nehéz megfogni, mert általában jogszabályokkal is megtámogatnak egy-egy lépést. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester is arról számolt be, hogy például a parkolási ügyet a IX. kerületben úgy szüntették meg 2019-ben, hogy „gyakorlatilag semmilyen büntetőfeljelentést ez ügyben nem lehetett tenni”, csak a 2010 előtti ügyek perei folynak.

„Azt kell mondjam, hogy a nagy pénzt a parkolásnál -ezt már közvetlen tudással és tapasztalattal tudom mondani- teljesen hivatalos, teljesen tökéletes, képviselő-testület által jóváhagyott, szentesített szerződéssel lopták ki az állampolgárok zsebéből.”

ZÖLD EURÓPA

Bemutatta az Európai Bizottság azt a klímapolitikai javaslatcsomagot, amellyel teljesíteni lehet a vállalást, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse az EU károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig teljesen karbonsemleges lehessen.

A kibocsátáscsökkentések elérésére az EU legfontosabb eszköze a kvótakereskedelmi rendszer, az ETS (Emission Trading System), amellyel a bizottság szerint már 42,6 százalékkal sikerült csökkenteni az energiaintenzív iparágak kibocsátását. A most bejelentett csomag jelentősen visszavágja az elérhető kvóták számát, és évről évre nagyobb ütemben csökkenti azokat, ezzel próbálva gyorsabb átállásra késztetni a gazdaság szereplőit.

A csomag részeként bevezetnek majd egy külön kvótakeresekedelmi rendszert a közúti közlekedésre és az épületek energiafogyasztására. A kvótákat nem a fogyasztóknak kell majd kiváltani, hanem az energiaellátóknak, vagyis a közlekedés esetében a benzint és gázolajat eladó olajtársaságoknak, az épületenergiánál pedig a közműcégeknek.

További tervek:

• 2030-ra az EU energiatermelésének 40 százalékának kellene majd megújuló forrásból származnia;
• Minden évben energetikai felújításokat kellene végrehajtani a középületek legalább 3 százalékán;
• Felülvizsgálnák az energiahordozókra vonatkozó adózási szabályokat, többek között megadóztatnák a kerozint;
• Az autók átlagos szennyezésének 2030-ra 55 százalékkal, 2035-re pedig 100 százalékkal kellene csökkennie az idei kibocsátási szinthez képest, vagyis 2035 után már csak zéró kibocsátású autókat lehetne a terv szerint forgalomba állítani;
• És el kell érni, hogy 60 kilométerenként legalább egy elektromos autókhoz való, 150 kilométerenként pedig egy hidrogénes töltőállomás elérhető legyen az egész EU-ban.

A javaslatcsomag bemutatásával hosszú és várhatóan elég kegyetlen politikai folyamat veszi majd kezdetét, hiszen a bizottság eddig is minden klímapolitikai lépéssel szemben komoly ellenállásba ütközött nemzetállami szinten.

KERESLET-KÍNÁLAT

Ritkán demonstrálja olyan szépen két hír a nemzet- és világgazdaság vastörvényeit, valamint az idegenellenes hangulatkeltés abszurditását, mint ez a kettő:

• Külföldi cégek az eddigi 10 helyett ezentúl már a létszámuk 20 százalékáig alkalmazhatnak külföldieket. Ezt Szijjártó Péter jelentette be a szerdai kormányülés után, és azzal indokolt, hogy különben nem nálunk indítanak beruházásokat ezek a cégek, és el is hagyják az országot.
• Már napi 15 ezer forintért sem találnak napszámost a gyümölcstermesztők. A magyar fiatalokat nem érdekli, a külföldi vendégmunkások pedig a jobb pénzért inkább továbbmennek Nyugat-Európába.

Iskolaőrnek külföldi nehezen megy, kevesen is jelentkeznek erre a kormány által nagy dérrel-dúrral meghirdetett munkakörre. Jelenleg 525-en dolgoznak ilyen pozícióban, az állomány feltöltöttsége 88 százalékos.

MELEG ÜGYEK

Az AFP úgy tudja, hogy az Európai Bizottság jogi lépéseket indít Magyarország ellen a homofób törvény miatt. Egy magas rangú uniós forrás a hírügynökségnek azt mondta, Brüsszel figyelmeztető levelet küld a magyar kormánynak, és csütörtökön elindítja a „szabálysértési eljárást”.

Az Európai Bizottság levele az eljárás első lépése, aminek a végén az Európai Unió Bírósága elé kerülhet az ügy, és ha Magyarország elveszíti a pert, pénzügyi szankciókkal sújthatják. Maradjunk annyiban, hogy ez a távoli jövő.

Az viszont tény, hogy:

• Egy júniusi felmérésben a magyarok 56 százaléka bizonyult elfogadónak a melegekkel szemben. A nők nagyobb arányban (62%) elfogadóbbak, mint a férfiak (48%). Az idősebb korosztály kevésbé elfogadó, a 60 év felettiek 38 százaléka támogatja „a nem heteroszexuális kapcsolatban élőket”. A kistelepüléseken élők körében nagyobb az elutasítottság, mint a városiak közt.
• Nem csökkent, sőt, tíz százalékkal nőtt azoknak a cégeknek a száma, melyek vállalják, hogy támogatják a nyitottságot, a diverzitást, az LMBT+-személyek, a megváltozott munkaképességűek, illetve a nők és férfiak munkahelyi egyenlőségét.
• 12-es karikával került adásba egy olyan Barátok közt-rész, amiben csókolózott két nő.

AZ ÉV KÜLPOLITIKAI HÍRE

Jair Bolsonaro brazil elnököt hasi fájdalomra panaszkodva vitték be egy katonai kórházba Brazíliavárosban, miután több mint 10 napja csuklásrohamok gyötrik. A 66 éves férfit 48 órára megfigyelés alá helyezik, hogy kiderüljön, mi okozza a csuklást.