Gyermekszámtól függő nyugdíj: újra fölbukkant a javaslat
A felnevelt gyermekek számától közvetlenül függővé tenni kívánt nyugdíjra vonatkozó javaslat a folyó finanszírozású nyugdíjrendszer egyik legégetőbb problémájára, a járulékfizetők számának zuhanására próbál megoldást találni azzal a furcsa logikával, hogy egy harminc-negyven évvel később esetleg bekövetkező pozitív változás ígérete elegendő lesz a gyermekvállalási hajlandóság tényleges növeléséhez. A gyermekek felnevelését a koncepció alapján természetbeni járulékfizetésnek kell tekinteni. A jelenlegi, keresőtevékenységre alapozott járulékfizetési elv kiegészülne a gyerekek kapcsán járó jutalmazási, illetve a gyermekteleneket sújtó büntető rendszerrel. A gyermek e koncepció alapján olyan társadalmilag hasznos befektetés („közjószág”) , aki biztosítja a nagy társadalmi elosztó rendszerek jövőbeni fenntarthatóságát. Az a szülő, aki ilyen közjószágba, „humán tőkébe” fektet be, megérdemli e befektetése hozamát („biológiai kamatát”) is, vagyis azt, hogy magasabb nyugdíjra legyen jogosult.
Ez az okfejtés véleményem szerint téves, mindenekelőtt azért, mert a gyermekét egyetlen anya sem „közjószágnak” szüli, hanem azért, mert a párjával együtt gyereket szerettek volna. A gyermek önmagában érték, nem a jövőbeni (feltételezett) társadalmi hasznossága okán.
A javaslatot azért sem tudom támogatni, mert a nyugdíjrendszert kizárólag felosztó-kirovó elvre épülő rendszerként tudja elképzelni, amelyben nincs helye semmilyen tőkefedezeti vagy más elemnek, ezért a javaslat támogatói szerint bármi áron biztosítani kell a megfelelő számú jövőbeni járulékfizetőt. Az európai nyugdíjrendszerek utóbbi két évtizedben lezajlott reformjai azonban a hibrid felépítés sikerét bizonyítják, amelyek esetében nem kizárólag a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszer biztosítja az időkori megélhetést.
A javaslat azért is veszélyes, mert képes egymás ellen fordítani a gyermekes és a gyermektelen családokat, ráadásul kifejezetten ellenérdekeltté teheti a becsületes járulékfizetésben a gyermekteleneket. Az olyan ötlet pedig, hogy például a nyugdíjkorhatár attól is függjön, ki hány gyereket nevelt föl életében, csak fölháborodást váltana ki az érintettek körében. A fölösleges feszültségek végső soron jobban veszélyeztetnék az egész rendszer fenntarthatóságát, mint maga a demográfiai öregedés.
A fejlett nyugdíjrendszerek egyikében sincs direkt kapcsolat a gyermekszám és a nyugdíj között, viszont a legtöbb nyugdíjrendszerben lehetséges, hogy a nyugdíjjogosultságokat a szülők megoszthassák egymás között (e megoldások lényege, hogy a dolgozó szülő a keresete révén szerzett nyugdíjjogosultságát megfelezheti a kisgyermekükkel otthon maradó szülővel).
A gyermekfüggő nyugdíjreform (vagyis az öregedő társadalomban hosszú távon egyre kockázatosabb járadék-meghatározott felosztó-kirovó elv kétségbeesett fenntartási kísérlete) helyett sokkal célszerűbbnek látszik például az állami alapnyugdíj és a munkáltatói nyugdíjpillér, valamint az öngondoskodás sokkal hatékonyabb ösztönzési elemeinek lehetséges bevezetéséről gondolkodni, miután a nyugdíjrendszer aktuálisan égető problémáit sikerült orvosolni (például azt, hogy a nyugdíjigénylés időpontja ne legyen meghatározó elem a nyugdíj összegében, vagy azt, hogy a nyugdíjemelés kizárólag a hivatalos inflációhoz kötött emelése miatt ne szegényedjen minden nyugdíjas a keresőkhöz képest).
Kérdezzen,
mielőtt beadná a nyugdíjigényét vagy
módosítási igénye merülne föl!
Ha úgy érzi, hogy 2021-ben is szüksége van megbízható iránymutatásra a nyugellátásával kapcsolatos érdekei maradéktalan érvényesítéséért, akkor ide kattintva teheti föl a személyes kérdését, amelyre méltányos díjazás ellenében gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ kap.
Ha ennek következtében akár csak ezer forinttal növelheti a megállapított nyugdíja összegét, akkor e csekély növekedés is az élete során több százezer forintnyi plusz juttatást eredményezhet!
Ha nem ismeri ki magát a nyugdíjrendszer bonyolult szabályozásában, akkor inkább kérdezzen, mielőtt belefog a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatos ügyintézésbe!
Ha személyes vagy telefonos konzultációra is szüksége van, akkor írjon e-mailt baráti partneremnek, Dr. Kovács László úrnak (vagy hívja munkaidőben a +36 30 332 5880 mobilszámon), aki vállalja többek között a nyugdíjigény elektronikus benyújtását, az előzetes nyugdíjszámítást, és budapesti irodájában a nyugdíjügyek intézésével kapcsolatos személyes ügyfélfogadást.