Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly jelentette be, hogy szabályoznák a kárrendezési gyakorlatot, mert a kárstatisztikától elszakadó károkozói pótdíjakat kezdtek el használni a biztosítók. Alapvetően ezt akkor fizettetik, ha a biztosítási évben autósként kárt okozunk másoknak. Ekkor a biztosítók károkozói pótdíjat vetnek ki, amely a kgfb-alapdíj akár két-háromszorosa is lehet manapság. A nemzeti bank ezt kifogásolta, mondván, a magas károkozói díjak lassan felülírják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, végső soron pedig értelmét veszti a bonus-malus rendszer.

Az MNB bár elindította a gyakorlatnak a szabályozását, teljesen azonban nem tiltotta meg a károkozói pótdíjat, írja cikkében a Napi.hu, csak annyi elvárása volt, hogy ne legyen túlzott, így sok biztosító továbbra is alkalmazza ezt a szorzót. A nagy biztosítók közül a Generali, a Genertel, az Allianz, az Uniqa és az Aegon sem vették ki a károkozói pótdíjat a tarifáikból, 1,3-1,9 szeres szorzók vannak. Az alapdíjhoz képest ennyivel nőnek a pótdíjak még mindig július 1-től is – mondja Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója.

A károkozói pótdíj megtartása mellett az egyik legfontosabb érv az volt, hogy a biztosítók a kármentes autósoknak kedvezőbb díjat tudjanak kínálni. Ugyanakkor a jelenlegi alacsony, 5 százalék körüli kárgyakoriság mellett a károkozói pótdíjat szinte észrevétlenül el lehet porlasztani a teljes ügyfélkör díjaiban. Az a veszély viszont fennáll, hogy a pótdíjat nem alkalmazó piaci szereplőknél gyűlnek össze előbb-utóbb a  korábbi években figyelmetlenül, agresszívan, másoknak kárt okozva vezető sofőrök.