Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A legtöbb ember számára ismerős lehet az a helyzet, amikor egy dal benne ragad a fejében, és utána akár napokig is azt dúdolja – ez lehet reklámzene, egy rádióban vagy boltban hallott dal, de előfordulhat, hogy szinte a semmiből jut eszünkbe egy zenei motívum. Ezt a jelenséget nevezik dallamtapadásnak, ami a felmérések szerint az emberek mintegy 90 százalékát érinti legalább heti rendszerességgel.

Több mint egy éve már, hogy megpróbáltam cikket írni erről az elterjedt jelenségről, amit agyviszketésnek, angolul earwormnak, tudományosan pedig involuntary musical imagerynek (IMI) is neveznek. Mint súlyos dallamtapadás-károsult, valamint munkahelyi és családi dallam-szuperterjesztő, igyekeztem feltérképezni, milyen bizonyított tudományos tényeket fogalmaztak meg eddig a fejből kiverhetetlen dallamok ismételgetésének okairól, mintázatairól. Ám ahogy a téma egyik legnagyobb szakértője, Daniel Levitin zenei producerből lett neurológusprofesszor a kanadai McGill Egyetemről akkor a Qubitnek megírta, „nem született sok formális tudományos munka a témában”. Így a cikk végül elmaradt.

Új magyar kutatás!

Ezért is óriási öröm, hogy a BME Pszichológiai Doktori Iskola és az ELKH Természettudományi Kutatóközpont közös új kutatásában a dallamtapadás és egyes személyiségjegyek kapcsolatát vizsgálja. A kutatás egyik célja, hogy jobban megértsék az egyes személyiségjegyek szerepét a dallamtapadás kialakulásában. A másik cél pedig, ha lehet, még izgalmasabb: azt szeretnék feltérképezni, hogy jelenleg Magyarországon milyen dalok váltanak ki jellemzően dallamtapadást. A vállalkozás hatalmas, hiszen a Guarda come Dondolo-szerű örökzöldektől a BKK szignáljain és a munkatárs telefoncsörgésén át a klasszikus művekig terjed a skála, nem is beszélve a dallamtapadás csodafegyveréről, a Europe Final Countdownjáról (ami meg nem erősített hírek szerint szinte bármely más dalt sikeresen iktat ki a kattogó agyból).

Az eddigi ismeretek szerint egyébként a dallamtapadásra hajlamosíthat például a zenei képzettség, de egyes kutatások szerint olyan személyiségjegyek is hathatnak, mint a tapasztalatokra való nyitottság vagy a szorongásra való nagyobb hajlam.

Honbolygó Ferenc, a Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központ munkatársa és Fülöp Flóra, a BME Pszichológia Doktori Iskola elsőéves doktorandusza összeállított egy 10-25 perc alatt kitölthető kérdőívet, amely az önkéntelen zenefelidézés jelenségét és egyes személyiségdimenziókkal való kapcsolatát vizsgálja – és emellett még gyakran megtapadó dalokat is gyűjt. A statisztikai eredményekből cikk készül, amelyet a szerzők egy nemzetközi tudományos folyóiratban jelentetnek meg a tervek szerint.

A kérdőívet 18 év fölöttiek tölthetik ki, a kutatásban való részvétel pedig önkéntes és teljesen anonim. A kitöltés bármikor indoklás nélkül megszakítható, a kutatással nyert adatokat pedig szigorúan bizalmasan kezelik.

kérdőív kitöltéséhez minden sorstársamnak jó szórakozást kívánok!