Tavaly szeptemberig összesen 103 ember volt, akit menedékkérőként regisztráltak Magyarországon.
A menekültválságra és a terrorellenes intézkedésekre 639 milliárd forintot számolt el a kormány 2015-től 2020-ig – írja a Népszava. Megjegyzik, noha két nagy tételről van szó, valójában a terrorellenes kiadások jókora része már hagyományosan menekültügyi költéseket jelent.
Az évenkénti zárszámadási törvények, a központi költségvetés és a Magyar Államkincstár adatai alapján úgy számol a lap, hogy az összeg nagy részét, 591,4 milliárdot 2016 és 2020 között költötte el a kabinet. 2017-ben kimagaslóan sok, 223 milliárd forint ment el a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére”, illetve a „terrorellenes intézkedések” megvalósítására a Népszava szerint. Pedig az utóbbi években alig érkeznek menedékkérők. Közülük a regisztráltak száma így alakult:
- 2015: 177 135 fő;
- 2016: 29 432 fő;
- 2017: 3397 fő;
- 2018: 671 fő;
- 2019: 500 fő;
- 2020. szeptemberig: 103 fő.
Ugyan Orbán Viktor miniszterelnök 2016 márciusa óta rendre meghosszabbítja a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” – legutóbb szeptember 7-ig tolta ki a határidőt –, ennek indoklását 10 évre titkosították. A veszélyhelyzet idején a kormány eltérhet a közbeszerzési szabályoktól a releváns költések esetében, ami miatt az Európai Bizottság tavaly decemberre kötelezettségszegési eljárást indított.
A Népszava kérdéseivel a Belügyminisztériumot is megkereste, de nem kaptak választ.
Na ha esetleg az Apró klán kerül hatalomra jövőre,akkor majd jönnek.
600 Mrd ból amit elb@sztatok erre, akár költhettétek volna a rekordmagas államadósságra is.
Ezúton kérnénk SZJÁgyártó Pötyikét: ha érdemben nem segíti a védekezést, akkor lehetőleg ne akadályozza azt!
Nem elég nektek cári Oroszországból menekültek száma? A Horvátország nélküli Magyarországon a kor statisztikai adatai szerint 1880 és 1910 között a zsidók aránya 4,5%-ról 5%-ra nő, számuk 625 ezerről 911 ezerre. 1869-ben 31%-uk él városban, 1910-ben 51%-uk. Legnagyobb arányban Kárpátalján élnek. Máramaros, Ung, Bereg, Ugocsa és Zemplén vármegyék területén az országos átlagot messze felülmúló arányban élnek. 1910-ben Munkács 44%-a, Máramarossziget 37%-a, Ungvár 31%-a, Beregszász 30%-a zsidó felekezetű. Többségük askenázi, bár vannak köztük szefárdok is. Összehasonlításként ugyanekkor Budapest 23%-a izraelita vallású. A magyarországi – és így a kárpátaljai – zsidók többsége askenázi, bár vannak köztük szefárdok is. Lásd vóna efftárs!