Jakab Pétert a múltja érheti utol, erre már hozott példát Orbán Viktor a parlamenti beszédében, korábbi Jakab-gondolatokat idézve

Gyurcsány Ferenc bejelentése szerint mind a 106 egyéni választókerületben lesz ellenzéki előválasztás (ezt utóbb a Momentum megerősítette). Azzal kapcsolatban, hogy látszik-e már a népszerű politikusok listája az ellenzéki oldalon, az elemzők egyetértettek: egyelőre úgy tűnik, a szavazók számára mindegy, ki lesz a miniszterelnök-jelölt, csak le lehessen vele váltani a mostani kormányzatot.

Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research ügyvezetője elmondta: nyilvánvaló, hogy három név mindenképpen forog az ellenzéki oldalon: Karácsony Gergely, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter. „Az én méréseim azt jelzik, hogy nincs köztük jelentős különbség – nagyon leegyszerűsítően talán úgy is tudom fogalmazni, hogy szinte mindegy, csak valaki legyen a lista élén és el lehessen róla hinni azt, hogy tud vezetni egy politikai szervezetet, adott esetben egy országot. A mérésekből az tűnik ki, hogy egy picit mindenki máshonnan tud hozni újabb szavazókat, de olyan nagyságrendben nem, hogy ez jelentősen meglátsszon a három személy versenyében” – fejtette ki a szakember. Hozzátette: Jakab Péter Jobbik-elnök támogatottsága egyre inkább felzárkózik a másik három aspiránshoz, valamint nem zárja ki, hogy lesznek még újabb miniszterelnök-jelöltek.

Az ellenzéki közvélemény egyelőre azt várja, hogy a jelöltek megmérettessék magukat az előválasztáson, de erre Závecz Tibor szerint még várni kell (nyár végéig, kora őszig), mert a kizárólag online szavazás nem érne el akkora közönséget, mint a személyes jelenléten is alapuló, és mert a nyári időszak várhatóan nem lenne ideális ennek lebonyolítására.

Az időpontban egyetértett Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, aki szerint a nyár végénél előbb nem szervezik meg az előválasztást, és a kitűzött cél is az, hogy október 23-ra legyen az ellenzéknek miniszterelnök-jelöltje. A Nézőpontnál egyértelműen Karácsony Gergelyt látják a legnépszerűbbnek, „de más az, hogy kit tartanak alkalmasnak a miniszterelnök-jelölti szerepre a választópolgárok. Nálunk ebben is Karácsony Gergely vezet, de e tekintetben a szóban forgó emberek már jobban teljesítenek”.

A castingot bonyolítja a szakember szerint, hogy mindegyik említett politikussal szemben erős érveket is föl lehet hozni.

• Karácsony Gergely a Budapest-kampányával a vidéki Magyarországot nehezen fogja megszólítani, véleménye szerint a fővároson kívül kevesen aggódnak Budapest pénzügyeiért, ami köré ő a tavaszi kampányát szervezte.
• Jakab Pétert a múltja érheti utol, erre már hozott példát Orbán Viktor a parlamenti beszédében, korábbi Jakab-gondolatokat idézve.
• Márki-Zay Péternél Hódmezővásárhely irányításával kapcsolatban lehetnek nehézségek, ráadásul egy interjúja alapján nagyon haragszik Karácsony Gergelyre, és arról beszélt, hogy Hódmezővásárhelyen neki is megszorításokat kellett végrehajtania. Emellett Lázár Jánost jelölte ki az ellenfelének, mert Hódmezővásárhelyen akar elindulni – ám ha valaki Orbán Viktort akarja megverni, akkor Lázár János ellenfele nehezen lehet, emiatt bizonytalanságot érez Mráz Ágoston Sámuel.
• Dobrev Klára kapcsán pedig a Gyurcsány név okozhat szerinte komoly nehézséget. „Nem kell ahhoz jósnak lenni, hogy elképzeljük, Dobrev Klárát a Fidesz környékén nem Dobrev Klárának fogják hívni, hanem Gyurcsány Ferencnének, és ezáltal rávetül az a népszerűtlenség, ami a férjét kísérti 2006 óta.”

Mindezek mellett, hasonlóan az előtte szólóhoz, úgy vélekedett, hogy az ellenzéki szavazóknak nincsen igazi preferenciájuk. „Ők olyan embert keresnek, aki megveri Orbán Viktort, mert a most bevallottan ellenzéki szavazók nem szeretik Orbán Viktort, ez egyértelmű.”

Úgy véli, a nagy kérdés az lesz, hogy a jelöltek közül melyik tudja aktivizálni, sőt, növelni az ellenzéki tábort. Az idézett ellenérvek és nehézségek miatt szerinte e képesség megléte egyik jelölt esetében sem egyértelmű, az viszont mindegyiknek megadatott, hogyha úgy adódik, a belső taktikázások nyomán lehet az ellenzék mostani táborának a vezetője.

Mivel szeretne nyerni az ellenzék?

Az elemzők véleménye eltér arról, hogy az ellenzék kormányképességet akar-e mutatni 2022-re, vagy protest hangulatra törekszik.

Závecz Tibor szerint most még fölösleges lenne árnyékkormányt felállítania az ellenzéknek, előbb az előválasztásra kell koncentrálni, és ha október 23-ra megvan a jelölt, akkor elkezdődik egy féléves intenzív periódus, amikor meg kell mutatnia az általa fontosnak tartott tartalmi elemeket. „Mindig az a célja az ellenzéknek, hogy alternatívát nyújtson ahhoz képest, ami éppen van: ideológiában, gazdasági kérdésekben, mindenféle praktikus politikai történésben, tehát a szakpolitikákban, jövőképben” – tette hozzá az elemző. Persze addig mindenkinek a helyére kell kerülnie az ellenzéki együttműködésen belül, tehát nem lehet akkor elkezdeni kidolgozni a megfelelő formációt. Így összegzett:

„késő ősztől várható intenzív kormányzati képesség-megmutatás. Azt gondolom, hogy ez azért annyira nem késő”.

Mráz Ágoston Sámuel másként látja a helyzetet, szerinte az ellenzéki kampány nem a kormányképességre fog épülni. Lehet, hogy az értelmiségi szavazók végett fognak majd mondani egy-két erre vonatkozó üzenetet, de elsősorban protest hangulatot akarnak gerjeszteni – tette hozzá, példaként említve a hétfői parlamenti ülést, ahol elvi lehetőség volt arra, hogy az ellenzék egy alternatív program első vázlatát ismertesse.

„Korábban például lehetett látni, hogy a Párbeszéd előszeretettel beszélt az alapjövedelemről, a munkahely megtartása és az adócsökkentés volt a kormányoldal programja, míg a baloldali pártok azt mondták, hogy bizonyos jól keresőket meg kell adóztatni, és bérkiegészítést, bértámogatást kell nyújtani. De ez az alternatíva nem látszott. Szerintem nem az intellektus hiánya az oka, hanem az a döntés, hogy az ellenzék a protest hangulattal, a kormánykritikával, a vélt és várt elégedetlenség meglovagolásával próbál majd 2022-ben kampányt csinálni. Ez politikai, taktikai szempontból teljesen érthető, ez klasszikus ellenzéki stratégia” – fejtette ki az elemző.

Évértékelő és évadnyitó

A hétvégén Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a DK vezetője online évértékelőt tartott, Orbán Viktor miniszterelnök viszont nem tartott ilyet, hanem a Parlamentben nyitotta meg az országgyűlési évadot.

Ezzel kapcsolatban Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research ügyvezetője elmondta: a magyar választópolgár helyi értékén kezeli azokat a kinyilatkoztatásokat, amikor egy politikus egy adott időponthoz kötötten valamilyen hitvallást tesz, vagy konkrétan letesz valamilyen politikai cselekvési programot a választók elé, és ez történt most is, egy és egy negyed évvel a választások előtt – ami miatt e beszédeknek talán most nagyobb jelentősége van.

„Gyurcsány Ferenc beszédéből fölsejlik az alternatíva, nyilván kemény kormánykritikával. A miniszterelnök pedig elmondta, hogy az előttünk álló év az újraindítás éve, a járvány leküzdésének az éve, és hogy a 2021-es esztendő milyen konkrétumokkal lesz majd feltöltve”. A szakértő hozzátette, nagy újdonságok nem hangoztak el, és hogy reméli, a következő év nem arról fog szólni, hogy ki mivel oltatja be magát. „Sokkal többre való és többre érdemes ez a társadalom” – jegyezte meg Závecz Tibor.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint bár Orbán Viktor a politikafogyasztóknak valóban nem mondott új dolgokat, a választópolgárok széles tömege számára maga az eddigiek keretbe foglalása volt az üzenet, a gazdaság újraindítása címén. „Szerintem az az egész tavasznak a kampánya lesz a Fidesz részéről, azzal a fő üzenettel, hogy az egészségügyi nehézségeken túl van a kormány, és most a gazdasági kérdésekre akar koncentrálni, minimalizálva a válságot. Valami ilyesmi kísérlet volt egyébként a Gyurcsány Ferenc-évértékelő is, aki szintén egyfajta kampányt indított, de az arról szólt, hogy az ellenzék minden kritika dacára köszöni szépen, erős és egységes – ez volt az állítása.”

Hozzátette, ezt új megvilágításba helyezték azért az Országgyűlésben hétfőn elhangzottak, ahol az összes ellenzéki vezető elmondhatta a saját világlátását, megmutathatta stílusát, a saját üzeneteit megfogalmazhatta, ugyanakkor „azt láttuk, hogy Gyurcsány Ferenc programja változatlanul a totális Orbán-rendszerkritika”. A két elemző egyetértett abban, hogy a Parlamentben Gyurcsány Ferenc más stílusban beszélt, mint az évértékelőjében, valamint hogy Jakab Péter Jobbik-elnök előtte már kemény kormánykritikát fogalmazott meg.