Skip to content

Hoppá. Az Orbán-kormány felülmúlta a Gyurcsány-kormányt – államadósságban

Hoppá. Az Orbán-kormány felülmúlta a Gyurcsány-kormányt – államadósságban

Az év végi pénzszórásnak meg lett az eredménye, az ország államadóssága meghaladta a 38 ezer milliárd forintot, ezzel újra visszaugrott a GDP 81 százalékára. A háztartások adóssága is jelentősen nőtt, miközben a lakosság rengeteg készpénzt és bankbetétet halmozott fel, vagyis egyáltalán nem volt minden rendben a munkaerőpiacon, ahogy a kormány igyekszik lefesteni.

3832 milliárd forint volt az államháztartás hiánya 2020-ban – derül ki a jegybank által közzétett előzetes adatokból. A hiány nagy része, 2114 milliárd forint (ez a GDP 15,8 százalékának megfelelő összeg) az utolsó negyedévben jött össze. Illetve persze nem csak úgy összejött, 2154 milliárd forintot a kormány hozott össze, mivel a járvány-válságban sem tekintette el az elmúlt években már bevett szokássá vált év végi pénzszórástól. A helyi önkormányzatok 23 milliárd forintos hiányt csináltak az utolsó negyedévben, a társadalombiztosítási alapok (nyugdíj és egészségügy) pedig 64 milliárd forintos pluszt.

A hatalmas év végi hiánynak, illetve a gazdasági válság miatt a GDP zsugorodásának köszönhetően az államadósság kilőtt, év végén 38 368 milliárd forint volt, vagyis a GDP 81 százaléka.

Ez azt jelenti, hogy egy csapásra eltűnt az összes államadósság-csökkentés, amit a Fidesz-kormányok elértek. Bár tegyük hozzá, jelentős adósságcsökkentésről az elmúlt években nem volt szó, a kormány mindössze alacsonyan tartotta az éves hiányokat, miközben a GDP évi 4-5 százalékokkal nőtt, így lassacskán kinövögette az adósságot. Eközben az uniós tagállamok úgy harmada nemhogy nullszaldós, de pluszos költségvetést vitt.

A háztartások pénzügyi számlás adatai jól jelzik, hogy év végén már ismét érzékeltette hatását a járvány és a válság – a háztartások egyszerre spóroltak és eladósodtak. Az adatok jól illeszkednek ahhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom (vagyis áttételesen a háztartások fogyasztása) pocsékul alakult decemberben.

A háztartások a negyedik negyedévet 1037 milliárdos (a GDP 7,8 százaléka) pluszban zárták. A pénzügyi eszközök állománya így év végén elérte a GDP 139,5 százalékát, miközben a tartozások csak a GDP 24,4 százalékát.

A háztartások pénzügyi eszközei közül jelentősen nőtt a készpénz, a folyószámla betétek, a lekötött betétek állománya – vagyis

a lakosság nem költekezett, inkább a párnacihában és a bankban spájzolta a pénzét,

ami válságban racionális döntés. A háztartások pénzügyi eszközeinek értéke 2020 végére valamelyest meghaladta a 66 ezer milliárd forintot, ezen belül a készpénz- és a betétállomány a 18 ezer milliárd forintot (a 2019 végi 60,6, illetve 15,6 ezer milliárd forintról).

A spórolással párhuzamosan jelentősen nőtt a háztartások hitelállománya az év végén.

A háztartások hitelállománya 2020 végén 9,9 ezer milliárd forinton állt (2019 végén 8,7 ezer milliárd volt).

A kormány (elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter) a megtévesztően kedvező munkaerőpiaci adatokat hangsúlyozva igyekszik olyan képet festeni, mintha minden rendben lenne – a fokozódó eladósodás ugyanakkor nem erre utal. Egyébként a jegybank a válságkezelés „sikerességét” elemző gyorsjelentésében a fundamentumok közt sorolta, hogy mind a lakossági, mind a vállalati hitelezés jelentősen bővült. Ez annyiban valóban pozitívum, hogy a lakosság és a cégek legalább hitelhez jutnak a válságban. A két szektor közt egyébként van átfolyás, sok bajba jutott kisvállalkozó próbálja lakossági hitelekkel (akár babaváró kölcsönnel) víz felett tartani vállalkozását.https://hvg.hu/gazdasag/20210217_allamadossag_aht



               

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.



12 Comments

  1. Névtelen
    2021.02.17. 18:48

    Már csak ezért is nemzeti érdek hogy ezt a dilettáns kormányt leváltsuk 2022-ben.

    6
    1
    • Névtelen
      2021.02.17. 20:43

      Bölcsebb lenne hallgatnod.

      1
      5
    • Névtelen
      2021.02.17. 20:50

      a GDP 81%-a. DE! alig van deviza adósság. Ez a lényeg!

      Bezzeg a Szemkilövető házaspár alatt.

      1
      7
      • Névtelen
        2021.02.18. 11:51

        Azért vett fel orbán novemberben 900 mrd forintnyi eurohitelt? Vagy az euró az nem deviza kipcsi?

        6
        1
    • Névtelen
      2021.02.17. 20:54

      Okoska !!!
      „Az EU leszarja a sirámalmaidat.
      Az államadósságot a GDP-hez arányítottam mérik.
      Vagy nominálisan, de akkor LAKOSSÁGarányosan.

      Máskülönben nem lehet országokat összehasonlítani.”

      • Névtelen
        2021.02.17. 21:31

        Egyből be is indult a kipcsak hablatygyár :):):):)

        6
        1
    • Névtelen
      2021.02.17. 20:59

      „2019. június 4.
      Petrus Szabolcs (Németország)

      Japán államadóssága meghaladja GDP-je 250 százalékát! Rekord ez százalékban és abszolút értékben is. A deficit 30 éve jelentős. A közgazdászok és a szigetlakók többsége mégsem nyugtalan. Vannak, akik középtávon összeomlást prognosztizálnak.

      Államadósság, defláció, stagnáló gazdaság
      A felkelő nap országa a világ harmadik legnagyobb gazdasága. A GDP 250 százaléka abszolút számban felfoghatatlan, 12 ezer milliárd eurót jelent. Összehasonlítva: valamennyi EU tagállamnak 1250, Magyarországnak pedig 90 milliárd euró a hitelállománya.”

      1
      1
      • Névtelen
        2021.02.17. 23:20

        Istenem Japán a példa Magyarországhoz képest???? Mintha a bolha f@szán lévő szőrszálat hasonlítanád a kék bálnához!
        Japánnak ennél 10-szer is lehet rosszabb az adóssága és gdp-je, meg minden fiszfasz, mert az egy más világ: ott ha 30 mp-et késik a vonat a miniszter lemond!

  2. tóni bátyátok
    2021.02.18. 02:03

    Minthogy az államadósság fizetéseket fedezetét az állami bevételek alkotják, amelyeknek fedezniük kell az évi kamat- stb., a modern adórendszer a nemzetközi kölcsönök rendszerének szükségszerű kiegészítője lett. A kölcsönök lehetővé teszik a kormány számára, hogy rendkívüli kiadásokat fedezhessen anélkül, hogy ezt az adófizető azonnal megérezné, de később mégis adóemelést tesz szükségessé. Másrészt az egymást követő adósságok felhalmozódása által előidézett adóemelés arra kényszeríti a kormányt, hogy az új rendkívüli kiadásoknál mindig újabb kölcsönöket vegyen fel! A modern adórendszer, amelynek tengelyét a legszükségesebb létfenntartási eszközökre kivetett adók, (tehát ezek megdrágítása) alkotják. (és mert ezt mindnyájan „fizetni kényszerül, aki él!) ezért magában hordozza az automatikus fokozódás csiráját (a kölcsönfelvevés kényszerének!) a túladóztatás nem rendkívüli jelenség, hanem ellenkezőleg alapelv! Ezért Hollandiában, ahol ez a rendszer először honosodott meg, de Witt a nagy hazafi Maximáiban úgy ünnepelte, minta legjobb rendszert arra, hogy a bérmunkásokat alázatossá, mérsékletessé, szorgalmassá és munkával túlterheltté tegyék. Marx töke

  3. Névtelen
    2021.02.18. 06:06

    Egy nagyon okos kipcsak kiszámolhatná már, hogy mennyi is az adósság rá eső része, meg az államháztartási hiány 5,5ezer milliárdjából mennyi tartozás jut rá.

    2
    1
  4. repülő
    2021.02.19. 04:36

    A 2010-es GDP dollárban mérve szinte most is ugyan annyi mint akkor volt. Na akkor mitől nőt a gazdaság?
    A látszat GDP növekedés a forint romlásából adódik, hiába hazudik folyton mást a fidesz!
    Meg az államadóság is nagyot nőtt nominál értékben, aki tudja ez mit jelent!
    2010-ben volt 12 000 milliárd Ft, most meg 32 000 milliárd!
    Orbán mást hagoztat évek óta, hogy a világon egyedül állóan csökkentette az állam adóságot! Hol, mikor?

    • Névtelen
      2021.02.19. 07:35

      Költői kérdés. Holnapután azzal állnak majd elő, hogy számok nem is léteznek, mert Németh Szilárd megnézte a Nyomás utána-t,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük