A megyeszékhely közlekedését érintő kérdésekről a Miskolc Városi Közlekedési (MVK) Zrt. vezérigazgatója csütörtöki tájékoztatóján azt mondta: jelenleg semmi sincs eldöntve. Demeter Péter ugyanakkor hozzátette: február 1-jétől 10 százalékos teljesítménycsökkentés várható.

Február 1-jétől tanszüneti menetrend lép életbe, amely 10 százalékos teljesítménycsökkentést jelent
Demeter Péter

Apadtak a bevételek

A koronavírus-járvány hatása és egyéb „összegyűlt” adósságok állnak a kialakult helyzet mögött, így összegezhetőek az elhangzottak az MVK Zrt. vezérigazgatója, Demeter Péter sajtótájékoztatóját követően. A cégvezető a sajtóhírekre reagált, amelyek a városi közlekedés esetlegesen várható összeomlásáról és egyéb anomáliákról szóltak.

A pandémia alatt 2020-ban célforgalmi utasszámlálást tartottak, ennek következtében merült fel az utazási igényekhez szabott menetrend elkészítésének a szükségessége. A megalakult munkacsoport 7 hónapig dolgozott, és alakította ki a szükséges változtatásokat, és már a 2020. szeptember 1-jén életbe léptetett menetrend is ennek a munkacsoport munkájának az eredménye volt, ami pozitív megítélést kapott, kezdte a sajtótájékoztatót Demeter Péter. A tavaszi első hullám során drasztikus csökkenést tapasztaltak, a vezérigazgató elmondása szerint az utasszám és a bevétel is 27 százalékkal csökkent – igaz, 2020. szeptember 1-jére visszarendeződött az utasszám a 90 százalékos mértékre –, és ahogy fogalmazott, azért, hogy ne költsenek többet, mint szükséges, gyors intézkedést hoztak. A csökkenés legfőbb okai között említette, hogy kijárási korlátozás van érvényben, az egyetemen és a középiskolákban online oktatás folyik, így a diákok egy része nem utazik, valamint az ingyenes parkolás miatt is kevesebben használják az MVK-t. Hozzátette: bizalomvesztést tapasztalnak a lakosság részéről a közösségi közlekedéssel szemben. De mint megjegyezte, nemcsak Miskolcon, hanem más hazai és európai nagyvárosban is probléma, hogy a tömegközlekedést fő fertőző pontoknak tekintik az emberek. „Idő szükséges, amíg ez visszarendeződik, és intézkedésekre is szükség van, amelyek a tömegközlekedést újra biztonságossá teszik”, emelte ki a vezérigazgató.

Mínusz egymilliárd

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy számításaik szerint 1 milliárd forint volt a bevételkiesés a vállalatnál, amelyet, mint Demeter Péter mondta, próbáltak ellensúlyozni a költségek csökkentésével, de a bevételkiesés mellett a tavalyi évben a korábbi évtizedek során meglévő állami támogatás, ami az MVK esetében 490 millió forint, megszüntetésre került, és ez az összeg idén sem áll rendelkezésre, fűzte hozzá a vezérigazgató. Megjegyezte azt is: fontos, hogy az önkormányzat teherbíró-képessége is csökkent, mert az önkormányzat bevételei is csökkentek, ezáltal pedig azt a fontos döntést kell meghozni, hogy mennyi forrás van mennyi szolgáltatásra, többek között a közösségi közlekedésre is. Kérdésünkre a vezérigazgató elmondta: az egymilliárd forint bevételkiesést nem kapta meg a vállalat Miskolc önkormányzatától.

Kevesebb az utas

Demeter Péter a sajtótájékoztatón kijelentette: az MVK és Miskolc város között jelenlegi életben lévő szerződésben 3 milliárd 150 millió forintos támogatási összeg van, ugyanakkor a folyamatos csökkenő utasszám és csökkenő önkormányzati bevétel arra sarkallta a helyhatóságot, hogy ezt az összeget csökkentse. Az egyeztetések zajlanak: 2,7 milliárdos forrás állhat majd a közlekedési vállalat rendelkezésére. A vezérigazgató megemlítette: bevételeik várhatóan 500 millió forinttal fognak csökkenni, és még tetézi a vállalat helyzetét az, hogy 2015 és 2019 között felhalmozódott önkormányzati megrendelések teljesítése során ki nem fizetett tartozása van a megrendelőnek, vagyis a városnak a szolgáltató, az MVK felé, összesen 4 milliárd forint. Ezt a tartozást hitelből fedezte a vállalat a Miskolc Holding Zrt. cash-flow hitelkeretéből, de a hitelkeret tovább nem bővíthető, tette hozzá Demeter Péter. A vállalat terveivel kapcsolatban elhangzott: a napokban zajlik a 2021–2027-es operatív program pályázatainak első körös benyújtása, amelyek 50 darab CNG-buszt és töltőinfra­struktúrát, 20 elektromos buszt és töltőinfrastruktúrát, valamint 30 darab dinamikus töltésű trolibuszt és hálózatot jelenthetnek Miskolcnak az észak-nyugati szakaszon. A közeljövőt illetően pedig azt emelte ki: február 1-jétől 20 jegykiadó-automata és a teljes pénztári rendszer fejlesztése és cseréje is megtörténik.

Nap mint nap van olyan eset, hogy villamos vagy autóbusz meghibásodik, de kirívó eset nincs, vezette fel a következő témát a vezérigazgató. Majd folytatta: az elmúlt években a kibocsátott szolgáltatási járatdarabszámhoz képest egy százalék alatt van az a mennyiség, amely nem közlekedik, ez szintén a szolgáltatási mutatókat nézve kiemelkedő az országban. Hangsúlyozta: nem spórolnak sem az alkatrészbeszerzésekkel, sem a járműjavításokkal, de mint mondta, jó gazda szemlélettel, a gazdaságos működést is szem előtt tartva vásárolják az alkatrészeket és azt, ami szükséges a működésükhöz.

Demeter Péter végül azt hangsúlyozta: jelenleg semmi sincs eldöntve, a beérkezett társadalmasított anyag alapján Miskolc város önkormányzatának olyan döntést kell hoznia, amelyet az anyagi lehetőségei engednek, és amelyet az utaslétszám, valamint a működési költségek is támogatnak.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy február 1-jétől tanszüneti menetrend lép életbe, amely 10 százalékos teljesítménycsökkentést jelent. A vezérigazgató hozzátette: ezt minden város „meglépte”, és ez indokolt a jelenlegi utasszámot tekintve. A villamoson tudják mérni az utaslétszámot, ott folyamatos utasszámlálók vannak. Példaként felhozta: idén január 1-je és január 20-a között munkanapon 15 ezer utast számoltak, ez a szám „békeidőben” 73 ezer utas volt.

(A Demeter Péter vezérigazgatóval készített interjúnkat az Észak-Magyarország szombati [01.30.] számában olvashatják.)