Skip to content

350 000 éves leletet találtak Izraelben, át kell értékelnünk a történelmünket

Őstörténeti korszakváltást jelentő koptatókövet találtak Izraelben – jelentette a Háárec című helyi újság.

Az emberi evolúció fordulópontját jelzi a Haifa mellett, a Karmel-hegy Tabun nevű barlangjában talált lapos koptatókő, amelynek tanulmányozásából kiderült, hogy az eddig gondoltnál már sokkal hamarabb kifinomult szerszámokat használtak az anyagok koptatásához, csiszolásához, ezzel korábban megjelent a kifinomult szerszámhasználat.

A kövön talált anyagok elemzése alapján nem az elejtett állatok feldarabolására használták, hanem a lágy belső részeknél, esetleg az állati bőrök koptatására szolgált a kődarab a Haifai Egyetem régészeti intézetének kutatói szerint.

Ron Simelmitz, az intézet régésze a Háárecnek elmondta, eddig úgy vélték, csak jóval később, mintegy 200 ezer évvel ezelőtt jelent meg a modern emberré fejlődés során a csiszolás, a súrolás (kaparás), valamint a koptatás az ehhez szükséges eszközökkel.

Journal of Human Evolution című szakfolyóiratbán közzétett írásuk ezt az időpontot korrigálja és egyben megváltoztatja gondolkodásunkat technológiai fejlődésünknek erről a szakaszáról. Eddig az Afrikában és Európában talált koptatókövek alapján határozták meg a későbbi időpontot, de az izraeli régészek szerint a szakemberek nem feltétlenül kutattak ilyen tárgyak után az ásatásoknál, mert nagyon nehéz őket azonosítani.

© Iris Groman-Yaroslavski

A nyíl- és lándzsahegyeket, s az éles oldalú pattintott kőszerszámokat – főként a kovakőből készítetteket – könnyű felismerni formájukról, meglehetősen természetellenesnek tűnnek. A koptató- és csiszolóköveket viszont nagyon nehéz fellelni és azonosítani, mert külsőleg olyanok, mint más kövek.

A Tabun-barlangban talált követ viszont kiemelkedő helyzetben helyezték el, és ebből eleve arra következtettek, hogy eszközként szolgálhatott, amit mikroszkópos felhasználási-kopási elemzése is igazolt, amikor felületét összehasonlították más, természetesen elkopott kőfelszínekkel.

A koptatás tudománya és eszközei jelentős lépést jelentettek a korai emberelődök számára többek közt azért is, mert az elejtett vadak bundája megnyúzásuk után jóval kényelmesebben volt viselhető, ha a bőrből kikoptatták a szerves maradványokat és megpuhították, mert elvesztette kellemetlen szagát és jobban illeszkedett testükre.

A korai kőkorszakban általában függőleges mozgásokra: ütésre, kalapálásra használták a kezdetleges kőszerszámokon vagy éles szegélyek kiképzésével vágásra. Azért is jelentős mérföldkő az emberi viselkedésben és az evolúcióban a csiszolás és dörzsölés vízszintes munkájának megjelenése – amit a lelet alapján az izraeli kutatók legalább 350 ezer évvel ezelőttre datálnak – , mert már előrevetíti a gabona őrlésének sokkal későbbi munkafolyamatát is. Izraelben tízezer évvel ezelőttről találták a gabonaőrlésre utaló legkorábbi maradványokat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.



               

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.



Egy hozzászólás

  1. Névtelen
    2021.01.04. - 22:35

    Forrást nem sejtetni kell, hanem megjelölni.
    Vagy szedd le a reklámokat, amiből pénzt keresel mások munkáját kirakosgatva.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.