Skip to content

Megállapodtak az uniós költségvetésről az EU-csúcson

Belementek a németek által kidolgozott kompromisszumos tervezetbe a huszonhetek.

Röviddel az erről szóló tárgyalások kezdete után az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a Twitteren közölte: sikerült megegyezniük a tagországok állam- és kormányfőinek az új hétéves költségvetés és a koronavírus gazdasági következményeinek enyhítését segítő helyreállítási alap feltételeiről.

A megállapodás fő akadályát az elmúlt egy hónapban a magyar és a lengyel kormány vétófenyegetése jelentette: a két ország nem volt hajlandó elfogadni az összesen 1800 milliárd eurós keretet, mivel a többi tagország jóváhagyását adta egy olyan feltételrendszernek, amely alapján a tagállamokban tapasztalt jogállamisági visszaélések esetén az odaítélt támogatásokat vissza lehetett volna venni.

kompromisszumos megoldás, amely alapján megszülethetett a végső megállapodás garantálja, hogy a feltételrendszert csak a támogatásokhoz közvetlenül kapcsolható ügyekben alkalmazzák, illetve hogy mielőtt hatályba lépne, a tagországok egyfajta „előzetes normakontrollt” kérhetnek arról az Európai Bíróságon. A mostani számítások szerint ez nagyjából két évvel tolhatja el a rendszer hatályba lépését.

Még egy garanciát kapott Orbán és lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki: az eljárásokat csakis a 2021-től odaítélt pénztek esetében indíthatják el, vagyis hiába történik még a következő években kifizetés az előző, 2014-2020-as keretből, azokkal kapcsolatban a feltételrendszert nem lehet alkalmazni.

A csúcs előtt az Orbán által korábban „holland fickónak” nevezett Mark Rutte holland kormányfő igyekezett kemény hangot megütni, ám végül a tagállamok vezetői változtatás nélkül fogadták el a német elnökség kompromisszumos tervezetét.

A megállapodásra áldását kell még adnia az Európai Parlamentnek is, erre jó esély van. David Sassoli, a testület elnöke a csúcs elején arról beszélt: nem fogadnak el semmilyen változtatást a német elnökség javaslatán – ez végül így is történt.

Mindez tehát azt jelenti, hogy akár január elsejétől elindulhat a keret, amelynek a koronavírus utáni helyreállítást segítő felét (750 milliárd euró részben hitel, részben vissza nem térítendő támogatás) a hétéves periódus első éveiben kívánnak elkölteni. Ehhez azonban még a tagországoknak ki kell dolgozniuk egy reformtervet, amelyben – a bizottság gazdaságpolitikai értékelése alapján – kiemelik azokat a területeket, amelyeket segíteni kívánnak. A költségvetés esetében pedig úgynevezett Operatív progamok kidolgozását várja el a bizottság, ezek értékelése után indulhat el a pályáztatás.

Orbán Viktor a kompromisszumot győzelemként értékelte, így a brüsszeli találkozóra érkezve már arról beszélt, fontos, hogy minél előbb egyezzenek meg a felek. Gulyás Gergely a Kormányinfón is arról beszélt a hvg.hu kérdésére, hogy minél előbb ki kell írni a pályázatokat a most elérhetővé váló – Magyarország számára összesen kb. 14 ezer milliárd forintos – keret támogatásairól, mivel a koronavírus miatt szükség van a pénzre.https://hvg.hu/gazdasag/20201210_Megallapodtak_az_unios_koltsegvetesrol_az_EUcsucson



               

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.



3 Comments

  1. Névtelen
    2020.12.11. 18:33

    Az egész eu a magyarok és lengyelek lábai előtt hever!
    Nagy pofon ez a balosoknak és a libsiknek!

    2
    4
    • Névtelen
      2020.12.11. 21:46

      Nehogy gyuri visszakérje a pénzt!

      3
      1
  2. találd ki
    2021.03.09. 14:03

    Mért kell, a költséget vetni?

    Állítólag az ország szántóterületének egyötöde parlagon maradt az idén, de ezzel nem foglalkozik senki. Az Újságok csak arról írnak, lesz-e az országnak „költségvetése”?
    Miért kell a költséget vetni? Mi kel ki a költségvetésből? Áremelés! Aztán csodálkozunk, hogy úgy nőnek az árak, mint májusi kukorica, eső után! Mibe vetik a költséget? A hazugság termékeny talajába! Hogyan vetik a költséget? Pénzszórással! Sajnos sokat ellopnak a „vetőmagból”, sokat szórnak szét a semmibe. Ezért a maradéknak jó talaj kell. A Költségvetés talaját mélyenszántó gondolatokkal túrja fel a pénzügyminiszter. Közben arról panaszkodik, hogy sovány az ország lova, és minduntalan beleakad az eke a múlt gyökereibe, az ellenzéki rögökbe! A Fityiszkutya jobboldalról igyekszik levizelni az eketaligát, a kisgazda nagygazda maga szeretné megragadni az eke szarvát. Közben sok korrupciót, hamiskölcsönt, szemetet igyekeznek „beforgatni a szántásba”, hogy az eltűnjék a szem elől! Végezetül félrevezetéssel igyekeznek az egészet „elboronálni”, majd kormánypárti túlsúllyal lehengerezni. Ha ez sem volna elég, kap még egy kis „fejtrágyázást”, hogy megerősödjék a gyöngécske vetés.
    Ha odafigyelnek észre vehetik, hogy elmaradt a gyomirtás, (de volt csávából kihúzás), a konkoly, a gabonarozsda elleni küzdelem. Kézi lesz az aratás,(nagy a szemveszteség) sok kézen-közön megy át a termés, sokat ellopnak ismét. Végezetül keserű, és drága kenyeret sütnek nékünk a „költségvetők!
    1994. 10. 05. Megjelent az Éjszakmagyarország napilapban, 95. február hóban. Nincs új a nap alatt! Csak a szereplők, a tolvajok változtak.
    „Ha a gazda változik is rajta, marad a nyereg a szamáron!”— ókori mondás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük