Európai uniós átlagra mutogat az Orbán-kormány, amikor a magas magyarországi halálozási adatokat magyarázza, ám ehhez az első és a második hullám összesített adatait veszik alapul. Pedig ha csak az elmúlt egy hónap járványügyi trendjeit nézzük, sokkal súlyosabb a helyzet: egymillió főre vetítve csak Szlovéniában és Bulgáriában halnak meg többen koronavírus miatt, mint Magyarországon.
„Amire figyelni kell, az nem a megbetegedések, hanem a halálozások száma” – ezzel a kijelentéssel indult neki Orbán Viktor szeptemberben a koronavírus-járvány második hullámának. És a kormányfőnek abban feltétlenül igaza is volt, hogy a halálozások számának alakulására képtelenség nem odafigyelni: pénteken 189 beteg hunyt el, ezzel Magyarországon 5513 főre nőtt az elhunytak száma.
Hiába vezették be több mint három hete a szigorításokat és kijárási tilalmat, egyelőre nem látszik, hogy az számok csökkenni kezdenének. Sőt, a halálozásoké az elmúlt héten szinte minden nap rekordokat döntött. Eközben a hivatalosan regisztrált fertőzöttek száma sem csökken számottevően, pénteken például 6212 embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést, ebben már a tanárok és a szociális dolgozók tömeges antigéntesztelésének eredményei is benne vannak. Ha pedig abból indulunk ki, hogy koronavírus esetében a halálozás átlagosan 4-5 héttel követi a megfertőződést, sok jóra a következő hetekben sem számíthatunk.
Hihetünk a statisztikáknak?
Fontos eközben azt is tudni, hogy a magyar járványügyi adatokból kevés derül ki a valós járványhelyzetről, és az is meglehetősen hektikusan. A kormány például jó ideig csak azokat számolta be az új fertőzöttek közé, akiket hivatalos PCR-teszttel szűrtek, azaz főleg a tüneteket mutató betegeket. Múlt hét óta viszont ezek keverednek a tömeges antigéntesztekkel, a számok pedig – ahogy elemzésében a Válasz Online is fogalmazott – látványosan „rángatózni” kezdtek. Hogy hosszú távon ez a tényleges fertőzöttek csökkenését vagy emelkedését jelenti, ezt egyelőre nem tudni. (A fertőzöttek tényleges számát persze nemcsak Magyarországon, hanem más államokban is nehéz megbecsülni, főleg a tünetmentes vagy nagyon enyhe tünetekkel rendelkező esetek miatt.)
Szintén magyarázatot követelnek a halálozási adatok, amiről két fontos dolgot érdemes megemlíteni. Az egyik, hogy a magyar hatóságok minden olyan esetet beleszámolnak a halálozási statisztikákba, ahol kimutatták a koronavírus-fertőzést, függetlenül attól, hogy a beteg halálát ténylegesen a Covid–19 megbetegedés okozta-e. (Ez az Európai Unióban például tagállamonként különböző.) A másik, hogy Magyarországon nincs arra vonatkozó pontos kimutatás, hányan haltak meg intézményi fertőzés következtében, hányan pedig azért, mert közösségben kapták el a vírust. Ez ugyan elsőre nem tűnik lényeges adatnak, de a megelőzéshez és a szigorítások bevezetéséhez fontos lenne ismerni. (A kormánynak persze minden bizonnyal ezek a statisztikák is a rendelkezésére állnak.)
A halálozásról már Müller Cecília is többször elismerte, hogy magasak a számok, sőt nemcsak az elhunytak száma, hanem a kórházban ápoltaké és a lélegeztetőgépen lévőké is emelkedik. Az országos tiszti főorvos szerint azonban kórházban kezeltek száma már nem nő olyan ütemben az elmúlt napokban. Úgy véli, még mindig emelkedő szakaszban vagyunk, de ez már kevésbé dinamikus.
Mentik a menthetőt
Az persze kétségtelen, hogy Orbán Viktor szavai, melyek szerint, „aki elkapja a betegséget, azt meg fogjuk gyógyítani”, nem fedik a valóságot, a kormány ennek ellenére rendszeresen védi a sokkoló halálozási adatokat, mégpedig azzal, hogy a környékbeli országokkal összehasonlítva nem is állunk rosszul. Így tett a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki úgy fogalmazott:
Az elhunytaknál az összesített listában változás nem volt, továbbra is az Európai Unió átlagánál lényegesen kedvezőbbek a magyar halálozási adatok.
Mindezt azon a napon, amikor azt közölték, hogy 24 órán belül 182 magyar halt meg a járványban.
A politikus sem tagadta, hogy Magyarországon még mindig emelkedik a halálozások száma, de mivel ez sok más uniós tagállamban is így történik, szerinte az uniós átlagnál még mindig jobb adat az itteni. Gulyás kiemelte, Magyarországon 526 halott jut egymillió főre, míg az uniós átlag 613.
A kormányzati statisztikákkal azonban van egy probléma:
az első és a második hullám összesített adatait nézi.
Márpedig Magyarországon tavasszal nagyon enyhén zajlott a járvány, ugyanez viszont már nem mondható el az őszi-téli időszakra. (Magyar kutatók egyébként azóta azt is kimutatták, hogy a jelenlegi járványügyi helyzet nem a tavasszal kialakult fertőzési láncok folytatása, hanem a nyár közepén történt újbóli behurcolások eredménye.)
Mi akkor az igazság?
A valós trendeket sokkal jobban mutatja, ha az elmúlt hónapok statisztikáit nézzük, ez alapján pedig az igazság az, hogy Magyarország nagyon rosszul áll a halálozási mutatókban. Ezt a legkönnyebben úgy tudjuk ellenőrizni, ha az egymillió főre jutó halálozásokat nézzük meg az elmúlt két hétben (ehhez mi az Oxfordi Egyetem által közölt adatokat vettük igénybe, azoknak is a hétnapos, kiigazított csúszóátlagát).
Márpedig ez alapján Magyarország a harmadik legrosszabb helyen áll a halálozási mutatókban az Európai Unióban. Mindezt úgy, hogy velünk ellentétben sok országban már lefelé megy a mutató, nálunk viszont még mindig emelkedik.https://hvg.hu/itthon/20201204_unios_osszehasonlitas_magyarorszag_koronavirus_halalozas#rss
14 Responses
Orbán bukott járványkezelése miatt esnek egymásnak az orvosok és a gyászolók
Lakosság arányosan, a bergamói állapotoknál is súlyosabb a helyzet, plusz még a „prímeminiszter” (magyarul: lótolvaj cigány) is csak a démonjaival hadakozik és nem az ország vezetésére koncentrál.
Megmondom őszintén, most nagyobb szarban van az ország mint a török dúlás idején.
2022 re itt fog állni egy kifosztott, eladósított, morálisnak lezüllött, lebutított, kettészakított ország. Ha a g..inek ez volt a célja, akkor ezt maradéktalanul elérte.
” -Mi rosszabb a Covid-19-től?
– a Gyurcsány-22″
Gulyás Gergely azt mondta, ha minden jól alakul, december 9-én van a tetőzés. Ha nem, január végén. 🙂
Ilyen egy igazi profi. Ilyen a jó és felkészült kormány. Nem tudod azzal vádolni, hogy nem ad lehetőségeket.
talán ha az operatív törzs ( + Kósa, + Szijjártó, + néhány arra lézengő politikus ) ülését
nem hajnalban tartanák, amikor a rendes emberek dolgoznak, a politikusok meg józanodnak, akkor gondolkodni is lehetne,
nemcsak a közlendő számokon vitázni.
Ha esetleg a miniszterelnök úr óvó pillantását Magyarországra irányítaná, és kilépne a sértett kismacska szerepéből,
és nemcsak kávézni menne az ülésre, miközben még fel sem ébredt, és még mindig az éjszakai álmát éli át,
amint a legyőzhetetlen kipcsak had élén bevonul Bécsbe, majd Brüsszelbe, és elégtételt vesz minden a személyét ért sérelemért,
nos akkor valami érdemi változás is történne.
Az sem lenne ördögtől való kísérlet, ha a védekezést nem íróasztal-szakértők és orvosok irányítanák, akik már bizonyították,
hogy komplett hülyék az egész járványhoz, hanem olyan szakértők akik nem a pestis, vagy a kanyaró járványról
olvastak utoljára hanem naprakész nemzetközi információkkal rendelkeznek a COVID elleni védekezésről.
Talán, de ahogy mondják a „fejétől büdösödik az operatív törzs”.
Mi a probléma? A vírusnak szurkoltok, nem?
BARMOK!
Kicsit még ki kell bírni, 200-nál lazítás!
Cél a 400, a forinttal karöltve!
Szóval értjük, hogy Oroszország meg Kína a barátunk, tavasszal is milyen jól kisegítettek a bajból a minőségi termékeikkel. Ezzel szemben a Európai Unió meg csak az elveszejtésünkben érdekelt, de ha jól látjuk és nem magyarázzuk félre, akkor a tehetetlen EU-val szemben, a magyar kormány fel tud mutatni egy teszteletlen orosz vakcina mintát és egy pár napon belül érkező kínai vakcina-dokumentációt. Meg egy rakás méregdrágán megvett, helyenként értékelhetetlen minőségű, valószínűleg használatba soha nem kerülő, eladhatatlan lélegeztetőmasinát.
„Megint csak emlékeztetőül. A EU eredeti neve „Európai Vas és Acél Konzorcium”. később átkeresztelték a gyereket, de a lényeg ma is ugyanaz. Vagyis multik monopoliumait védő intézményeként alakult és fejlődött tovább.
Minden más csak maszlag. üres böfögés. Hazugság, a párttitkár unalmas végtelenségig ismételt november hetedikei beszéde.
Ezt láttak az angolok es azt mondtak nekünk elég volt ebből.”
ez hülyeség november 7 nem is péntekre esett
Tragédia ez, nagyon.
Beütött a dög a nyájba. Reggel jött a juhász jelenteni a grófnak:
— Méltóságos uram! Beütött a dög a nyájba, megdöglött száz birka.
A gróf nagyon elszomorodott, megbízta a juhászt, hogy minden reggel jelentsen. (operatív törzs) A juhász jelentett is szorgosan, a gróf arca lassan kezdett földerülni, mert ahogy a birkák fogyatkoztak, egyre kevesebb döglött meg.
Mikor aztán az utolsó birka is felfordult, a juhász büszkén jelentette:
— Méltóságos uram! Megszűnt a dög!
„Müller Cecília arra is felhívta a figyelmet, hogy jó ötlet segíteni a
karanténban lévőkön, akár ételt juttatva nekik, akár csupán telefonon
érdeklődve felőlük.”
Ja Szájer küldhetne mindenkinek egy tablót a buliból, ahol 25 férfi egy szál faszban van.
Persze pár együttérző mondat kíséretében.
Olyanokkal, mint élni tudni kell nem csak szeretni.
Te szerencsétlen gyere Brüsszelbe, egy jó kis buli után még kapsz 40 milcsit is ajándékba.
Ilyet állítani a Honvédelmi Minisztérium volt politikai államtitkáráról, nem helyes.