A központosított korrupció rövid távon Magyarországon is olajozhatta a gazdasági növekedést

Bármennyire furcsán is hangzik ez elsőre, a korrupció igenis növelheti egy ország GDP-jét. Ezt a témát körbejártuk a közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban, és ez az egyik témája a Tárki most kiadott Társadalmi riportjának is. A kiadványban Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója vizsgálta meg, mit jelent a korrupció a magyar gazdaság számára.

A kérdés azért is érdekes, mert Magyarországon az előző években a gazdaság és a korrupció kapcsán is látványos változásokat figyelhettünk meg, de ezek látszólag ellentmondtak egymásnak: a GDP 2013 óta nőtt egészen a válság kezdetéig, az utóbbi pár évben meglódultak az átlagbérek, csökkent a munkanélküliség, 2019 végén az emberek 58 százaléka vélte úgy, hogy jó vagy nagyon jó a gazdaság állapota. Eközben azonban a korrupció is folyamatosan nőtt, a Transparency International korrupcióérzékelési listáján már az EU második legrosszabb helyén állunk.

 

Miként az a haveri államkapitalista rendszerekben előfordul, a központosított korrupció rövid távon Magyarországon is olajozhatta a gazdasági növekedést, de legalábbis nem állt útjában a mennyiségi mutatók javulásának

– olvasható az elemzésben. A jogállamiság romlása egy ideig visszavetette a beruházásokat, de mostanra a gazdaság szereplői beárazták azt, hogy ez az ország most így működik.

A HVG tavaly karácsonyi számában Csányi Sándor OTP-vezér azzal lepte meg az olvasókat, hogy szerinte Magyarországon nincsenek oligarchák. „Mondjon nekem egy embert Magyarországon, aki képes befolyásolni Orbán Viktort vagy a Fideszt” – fogalmazott. A Társadalmi riport elemzése ezzel cseng össze: itt az államot úgy ejtette foglyul a politika 2010 után, hogy nem egy szűk vállalkozói réteg irányítja a kormány tagjait, hanem még azt is a politika jelöli ki, hogy kikből lesznek oligarchák.

Magyarországon egy dinamikusan változó, politikusokból, oligarchákból és szürke eminenciásokból álló informális elitcsoport mozgatja a közhatalmi szálakat, a végső döntéseket pedig legtöbbször maga a miniszterelnök hozza meg.

Így mostanra a demokrácia és a diktatúra közötti hibrid rendszer alakult ki, a gazdaságban pedig eközben kiépült a haveri államkapitalizmus – állapítja meg az írás.

A klientúraépítésben segítséget ad az is, hogy az EU pénzosztó rendszere részrehajló, ahogy a magyarországi közbeszerzések is azok. Itt az a különös helyzet állt elő, hogy az Európai Bizottság 12 szempont szerint értékeli a közbeszerzéseket, de regionális összehasonlításban a magyar adatok egyik esetben sem jeleznek kiemelkedő kockázatot, miközben mérhetően egyre korruptabbnak érezzük az országot. Azt ugyanis nem kell az uniós szervek módszertana szerint vizsgálni, hogy a közbeszerzések legnagyobb, a kormánypárthoz igencsak közel álló győztesei mennyivel gazdagodnak. Márpedig nálunk pont Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Szíjj László, Tiborcz István, illetve korábban Simicska Lajos vagyonosodása mutatja, hogyan épül ki a haveri államkapitalizmus.

Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Orbán Viktor
© Túry Gergely

Az eredmény nem meglepő: az Eurobarometer szerint a magyarok 87 százaléka elterjedtnek érzi a korrupciót, még a Fidesz-szavazók többsége is azt gondolja, hogy az EU-pénzek egy részéből szabálytalan felhasználással lesz magánvagyon.

Ez azonban nem elsősorban felháborodást szül, hanem csömört és apátiát.

Erre rásegített az, hogy a gazdaság teljesítménye javult. 2010 és 2019 között 30 százalékos volt a gazdasági növekedés, ami ugyan csak a középmezőnynek számít a régiónkban, de tény, hogy érzékelhető a javulás. Arról, hogy miért nem lázadnak a magyarok, ha egyszer érzik a korrupció növekedését, Martin József Péter nemrég a hvg360-nak adott interjújában is részletesen beszélt.

Martin József Péter
© Reviczky Zsolt

Az elemzés a Világgazdasági Fórum 2019-es Versenyképességi jelentését idézi, ez ugyanis már rámutatott arra: a növekedést az EU-pénzekre alapoztuk, nem a belső erőforrások pörgették a gazdaságot. Eközben a vállalatok az elmúlt években extrém szinten kockázatkerülőek lettek, a magánszektor pedig rövid távon próbálta a legjobbat kihozni a helyzetből.

A korrupció növekedése és ezzel együtt a jogállamiság rombolása így aztán nem tett keresztbe a gazdaság növekedésének. 2018-ban már itt volt az EU-ban a harmadik legmagasabb a beruházási ráta, és az is számszerűsíthető, hogy 2016 után csökkent a jogállamiság és a beruházások száma közötti összefüggés. Az alacsony kamatok önmagában is ellensúlyozhatták azt, hogy a jogállamiság romlása miatt az üzleti környezet is rosszabb lett – áll az elemzésben.

A 2010-es évtized második felében a termelékenység és a beruházási ráta semmilyen kapcsolatot nem mutat a jogállamiság és a korrupció mérőszámaival. Ez az elemzés szerint azt jelenti, hogy a gazdasági szereplők elfogadták a jogállamiság semmibevételét. Idézi a Transparency egy 2017-es felmérését is, amely szerint a topmenedzsereket addig nem igazán foglalkoztatják a jogállami normák, amíg van lehetőségük profitra.

© sxc.hu

De tévedés lenne azt hinni, hogy a korrupció nem okoz kárt. Rövid távon ugyan nem gátolta meg a növekedést, de rontja az erőforrások elosztását és fékezi az innovációt, ezért úgy számolhatunk: ennyivel nagyobb lehetett volna a hosszú távú fejlődés, a korrupció az elmaradt haszon. Ez pedig különösen problémás lehet akkor, amikor hirtelen elért minket a válság.

Az elemzés idézi Tsakis Pappas 2018-as tanulmányát a demokratikus illiberalizmusról. E szerint ahhoz, hogy egy ilyen rendszer fennmaradjon, négy feltételnek kell teljesülnie:

  • legyen egy rendkívül karizmatikus vezető,
  • maradjon fent a politikai polarizáció,
  • a független intézményeket iktassák ki vagy tegyék névlegessé,
  • a klientúra pedig kapjon folyamatos anyagi támogatást, miközben az ellenzék nem.

Így aztán érthető, hogy a korrupciót hatalmi célokra és a haverok gazdagodására használó, a jövőt felélő politika miért emésztheti fel a rendszer legitimációs forrásait. Ahogy az elemzés fogalmaz:

a koronavírus okozta gazdasági válság minden bizonnyal hozzájárul majd az Orbán-rezsim hanyatlásához, de hogy mikor következik be a rendszerfeltételek megroppanása, az 2020 nyarán megjósolhatatlan.https://hvg.hu/gazdasag/20201020_gdp_korrupcio_tarki_korrupt#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_10_21&type-id=HvgWeekly&user-id=C537252B#utm_content=top