2020 első fele számokban: rogyadozó gazdaság mellett lassult a népességfogyás
Egyértelműen meglátszik a koronavírus-járvány hatása a társadalmi-gazdasági élet szinten minden szegletében, bár meglepő módon pont ott a legkevésbé, ahol talán a leginkább számítottunk rá az első hullám elején. A KSH friss, a folyamatokat megyei bontásban bemutató kiadványából kiderül, hogyan alakultak a legfontosabb statisztikai adatok az év első felében.
Több gyerek, több esküvő
A koronavírus-járvány első hulláma ellenére kedvezően alakultak a demográfiai adatok az év első felében, 2019 azonos időszakához képest a születések száma 5,5 százalékkal emelkedett. A halálozásoké pedig ugyanilyen mértékben csökkent, vagyis ahogy ez a szerencsésen csekély elhalálozási adatokból is tudható volt már, semmiféle statisztikai kiugrást nem eredményezett a betegség jelenléte Magyarországon. Ennek ellenére
a természetes fogyás folytatódott, és 20 052 fővel csökkentette az ország népességét.
Ez soknak hangzik, de valójában 23 százalékos javulás a 2019. első félévi adathoz képest. Megyei szinten a népmozgalmi folyamatok eltérően alakultak: Veszprém és Komárom-Esztergom megyében kevesebb, Csongrád-Csanádban pedig ugyanannyi gyermek született, mint egy évvel korábban, a többi megyében és Budapesten viszont 0,6–14,5 százalékkal több csecsemő jött a világra. A főváros adta a legalacsonyabb növekedési adatot, és Heves megye lett a rekorder ebből a szempontból.
A KSH korábbi gyorstájékoztatójából kiderül az is, hogy a megnövekedett születésszám egyben a teljes termékenységi arányszám növekedésével is járt az első félévben, a ráta 1 nőre számított becsült értéke 1,50 volt a 2019 első hat hónapjára számított 1,41-hoz képest.
Érdekes módon a koronavírus nem vette el a házasodástól az emberek kedvét (bár arról nem szólnak a KSH adatai, hogy az anyakönyvvezetőhöz járulás után bulik is voltak-e):
2020. január–júniusban 26,7 ezer házasságot kötöttek, 11 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.
Budapest ugyanakkor az országos trenddel ellentétesen mozgott, a házasságkötések száma csaknem egytizedével csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Kilőtt az álláskeresők száma, de nőttek a fizetések
A gazdasági mutatókban már messze nem mondható el, hogy nem látszott meg a járvány az adatokon. 2020. II. negyedévében országosan 103 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint 2019-ben ugyanekkor, a munkanélküliek száma 59 ezer fővel emelkedett (a munkanélküliségi ráta 3,3-ről 4,6 százalékra nőtt), a legnagyobb növekedés Bács-Kiskun (3,4 százalékpont) valamint Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben (egyaránt 2,9 százalékpont) következett be. A foglalkoztatási ráta ezzel párhuzamosan országosan egy év alatt 1,3 százalékponttal 59,5 százalékra csökkent.
Június végén 376 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 52 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Az ország összes megyéjében nőtt az álláskeresők száma, a legjelentősebben Győr-Moson-Sopron megyében, 129 százalékkal, a legkevésbé Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 16 százalékkal.
A munkanélküliek és az álláskeresők eltérését módszertani-definíciós különbségek okozzák, míg a nyilvántartott álláskeresők adatai az NSZF nyilvántartásán alapulnak, a KSH által publikált munkanélküliek száma lakossági kérdőíves kutatásból származik. A különbségek rámutatnak arra is, miért van jókora különbség a kettő között, és látszik, hogy leginkább együtt érdemes őket nézni. Álláskereső az, aki aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán éppen nem tanul, rehabilitációs járadékban nem részesül, öregségi nyugdíjra nem jogosult, munkaviszonyban nem áll (alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével), egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és együttműködik az illetékes kirendeltséggel az elhelyezkedése érdekében (illetve nyilván is van tartva).
Munkanélküli pedig a KSH-nál az az ember, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezd. Ezt a definíciót használja Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is.
A munkanélküliség felkúszása a kereseteket egyelőre nem húzta vissza – ez valószínűleg annak tudható be, hogy a korábban megkötött bérmegállapodások hatása még sikeresen ellensúlyozza azt, hogy nőtt a munkaerőkínálat. A bruttó és a nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – országosan egyaránt 9,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés mértéke Fejér megyében volt a legkisebb (5,9 százalék), Tolnában pedig a legnagyobb (12,7 százalék), a legmagasabb fizetést változatlanul a budapesti székhelyű cégeknél dolgozók kapták. A fizikai és a szellemi foglalkozásúak között továbbra is masszív a szakadék az átlagokat tekintve, előbbiek bruttó átlagkeresete 286, utóbbiaké 503 ezer forintra bővült az első félévben.
(A KSH keresetstatisztikáiról azért azt érdemes tudni, hogy a részmunkaidőben és az 5 fő alatt kis cégeknél dolgozók nincsenek benne, így kimarad az átlagszámításból sok százezer – esélyesen többnyire nem a legjobban keresők közé tartozó – ember.) A legelőnyösebb fizetési helyzetben levő fővárosban így néztek ki az ágazati bérek 2020 első félévében a KSH szerint:
