• Az elvesztett időközi választás után egymásnak esett több ellenzéki vezető, de nem közvetlenül a szavazás, hanem egy csődbe ment varroda miatt.
  • Hadházy Ákos lényegében a fideszes EU-pénz-lenyúlókhoz hasonlította Bíró László közös ellenzéki jelöltet.
  • Jakab Péter Jobbik-elnök a „hazug fideszes közmédiához” mérte Hadházyt.
  • Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes azt nyilatkozza róla, hogy „a Fidesszel szemben gyengít bennünket.”
  • Bíró szerint pedig egy Fidesz-közeli vállalkozó verte át.
  • A Fidesz-közeliként emlegetett nő állítja, hogy semmi köze a Fideszhez.
  • Az egész sztori Mengyi „Voldemort” Roland körzetében játszódik, akit egyébként hasonló ügyek miatt ítéltek el.

Vasárnap este, amikor a borsodi hatos számű egyéni választókerületben tartott időközi eredménye ismertté vált, Hadházy Ákos független ellenzéki képviselő hosszabb posztot írt a Facebookra a vereség okairól:

„(…)HA BÍRÓ NYERT VOLNA, NEM CSAK EGY RASSZISTA INDULATÚ EMBER KERÜLT VOLNA BE A PARLAMENTBE, HANEM EGY OLYAN EMBER, AKI ELÉG EGYÉRTELMŰEN RÉSZT VETT ABBAN, HOGY EGY KIS CSAPAT VALÓDI FEJLESZTÉS HELYETT MAGÁRA KÖLTÖTT 50 MILLIÓ FORINT EU-S TÁMOGATÁS EGY JELENTŐS RÉSZÉT.”

Mivel Hadházy specialitása az EU-pénzek lenyúlásának leleplezése, ez eleve keményen hangzott. Hát még a szöveg gazdasági visszaélésekre utaló  folytatása:

„A kormánypropaganda ugyan csak a ki nem fizetett varrónőkről harsogott, de személyesen tájékozódtam az ügyről és emiatt azt ennél jóval súlyosabbnak tartom. A »szociális szövetkezetezés« 2014-2015-ben gyakori fideszes elkövetési mód volt és a vizsgálataim alapján ez a történet is alkalmas lett volna egy Korrupcióinfó illusztrálására.”

Politikai szempontból az is minimum pikánsnak tűnt, hogy Hadházy a gyanújáról – állítása szerint – az ellenzéki pártvezetőket is tájékoztatta, még a kampány közben: „Emiatt én ennek a jelöltnek csak annyit segíthettem, hogy nem beszéltem róla nyilvánosan, de a pártelnököket tájékoztattam arról, amit megtudtam.”

(Ezt a tájékoztatást később több érintett pártelnök cáfolta, Hadházy pedig elismerte, hogy adminisztratív hiba miatt nem mindenkihez jutott el az üzenete. De a leginkább érintetthez, Jakab Péter Jobbik-vezetőhöz biztosan.)

A szociális trükk

A Bíró-ügy megértéséhez először is érdemes tudni, hogy mik ezek a szociális szövetkezetek és hogyan használhatók fel pénzügyi trükközésre.

A szociális szövetkezeteket alapvetően arra találták ki, még a XX. század első felében, hogy hátrányos helyzetű emberek összefogva, önsegélyező formában javítani tudjanak a saját élet- és munkakörülményeiken. Például azzal, hogy összeállnak és létrehoznak saját maguknak egy munkahelyet. Az egyik első ilyen szövetkezetet egy baszk pap alapította Spanyolországban a negyvenes években, és annyira sikeressé vált, hogy a hálózatnak idővel saját bankja és egyeteme is lett. Az első baszk szövetkezet gyufát és olajjal működő konyhai berendezéseket gyártott.

Mivel a szociális szövetkezetek évtizedeken át bizonyították a hatékonyságukat, az Unió is támogatja ezeket. Az induláshoz 50 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, amihez a magyar kormány kétévnyi járulékbefizetési kedvezményt tesz hozzá. A támogatásra azért van szükség, mert ilyen szövetkezetet a dolog jellegéből adódóan jellemzően szegény emberek szoktak alapítani.

Ezek alapján a szociális szövetkezeteknél hasznosabb és ártatlanabb vállalkozási forma a világon nincse. Persze megfelelően korrupt környezetben ebből is lehet lopni. Magyarországon is gyorsan kitalálták, hogyan lehet.

A Bíró-ügyben is főszereplő Hadházy korábbi leleplezéseiből tudjuk, hogy az EU-pénzek lenyúlásának egyik fontos ágazat lett itthon a szociális szövetkezés: az 50 millió forintos indító ingyenpénz viszonylag könnyen megszerezhető, nagyon csábító lehetőség.

Azt pedig, hogy ez nem mondjuk az ellenzéki Hadházy politikailag motivált hőbörgése csak, jól illusztrálja, hogy a NER-korszak legdurvább következményekkel  járó politikai korrupciós ügyében, aminek a végén Mengyi „Voldemort” Roland fideszes parlamenti képviselőt jogerősen négy év börtönre ítélték, az uniós pénzeket huszonöt (25!), direkt e célra létrehozott, kamu szociális szövetkezet révén lopták el.

És Mengyi Roland, mit tesz isten, éppen ezen a BAZ megyei környéken volt képviselő,  és az ítélet szerint aktív gazdasági bűnöző, ahol a mostani események is zajlottak. Mengyi utódja a körzet képviselői székében az a fideszes Koncz Ferenc volt, akinek a halála miatt most időközi választást kellett tartani.

A mosóportól a varrodáig

A mi esetünkben Bíró László jobbikos politikus, közös ellenzéki jelölt és gyakorló üzletember Hegyalja Mix nevű szociális szövetkezete a téma. Amit nagyjából biztosan tudni lehet erről, az az, hogy Bíró 2014-ben pályázott az uniós támogatásra az általa frissen alapított, Hegyalja Mix Szociális Szövetkezettel és nyert is. Ám az a mosóporgyártással kapcsolatos projekt, amivel elnyerték a pénzt, még az indulás előtt elbukott. Bíró a 444-nek azt mondta, hogy már éppen visszaadták volna a pénzt, amikor a sikeres pályázatról értesülve jelentkezett nála Csorba Istvánné Galambosi Erzsébet, a környéken található, csődközeli helyzetben lévő csernelyi bérvarroda tulajdonosa, azzal az ötlettel, hogy vegyék át a cégét, ami az 50 milliós támogatás plusz a járulékkedvezmény segítségével fenntartható vállalkozássá válhatna. Ez meg is történt. Ám a Hegyalja Mix mindössze nagyjából egy évig, 2015-ben üzemeltette a varrodát – ezalatt el is költötték az 50 millió forintot – hogy utána 2016-ban gyorsan eladják azt Móczár János nevű üzletembernek, akinek kilenc, kényszertörlés alatt álló cége is volt korábban, és aki egy hónappal később bezárta a boltot.

A bérvarroda ügye az események idején nem kapott semmiféle figyelmet, az csak most,  2020. őszi kampányban jött elő, a kormánymédiában.

Az ügy igazi magyaros kuszaságát mutatja, hogy bár a témát kormányoldalon láthatóan karaktergyilkolási szándékkal vették elő, az egész ügy legforróbb és legtámadhatóbb pontját, az ingyen kapott 50 millió elköltését meg sem említették. Pedig itt írásos bizonyítékok is akadnak. A Magyar Nemzet, az Origo és a többi propagandacsatorna ehhez képest kizárólag azon a semmivel sem bizonyított vádon rugózott, hogy Bíró nem fizetette volna ki néhány varrónő bérét.

Az első látásra egyenesen megdöbbentő ziccerkihagyás magyarázata egyszerű: a szociális szövetkezetes csalás fogalma annyira erősen tapad a Fideszhez – a legnagyobb, le is bukott és el is ítélt csaló ráadásul pont ennek a választókörzetnek volt a képviselője – hogy azt semmiképp sem hozhatták szóba.

Ha valaki bűnös szándékkal fog bele a szociális szövetkezeti bizniszbe, két vonalon kereshet rajta. Az egyik a dolgozók kétéves járulékkezdvezménye. De ez csak a normálisnál kisebb kiadást jelent, konkrét pénzt nem lehet eltenni ezen az ágon, de ha a vállalkozás egyébként jól működik, akkor ennyivel nagyobb a nyereség. A másik az indításhoz adott 50 millió. Aki csak lenyúlást tervez, és valójában nem akarja működtetni a szövetkezetet, annak ez a potenciális zsákmány. A bátrabbaknak úgy csinálják, hogy a valóságban nem is indítanak el semmiféle termelést, és elteszik az egészet, az óvatosabbaknak úgy, valamilyen trükkel leszámlázgatják azt az ötvenet saját vállalkozásoknak.

A kérdés az, hogy Bíró csalási szándékkal vágott bele a szövetkezetésbe,  vagy becsületes vállakozó, akinek ez a biznisz épp nem jött be?

A témában tapasztalt Hadházy véleménye világos: „egy kis csapat valódi fejlesztés helyett magára költött 50 millió forint EU-s támogatás egy jelentős részét.”

De mielőtt rátérnénk az 50 millióra, nézzük meg gyorsan a szövetkezet megalapítását!

Hátrányos helyzetű szövetkezők Rodoszon

Mivel ennek a szervezeti formának a  lényege, hogy a tagok saját magukon és egymáson segítenek, nekik kötelező a személyes közreműködés. És bizonyos esetekben éppen ezért lehet könnyen lebuktatni a kizárólag az állami támogatások és a kedvezmények miatt létrehozott szövetkezeteket. Meg kell ugyanis nézni, kik alapították őket. Ha az alapító tagok nyilvánvalóan nem hátrányos helyzetűek, akkor gyanakodhatunk, hogy esetleg buliszövetkezettel állunk szemben. Főleg, ha egy szegény sincsen közöttük.

Bíró szövetkezete, a Hegyalja-Mix esetében Hadházy tudomása szerint maga a tehetős vállalkozó Bíró, a felesége, az asszisztense és néhány jogász voltak az alapító tagok. Vagyis nem hátrányos helyzetű emberek. A 444 más forrásból származó információi szerint a szövetkezeti tagok között egy olyan házaspár is található, akiknek a görögországi Rodosz szigetén van nyaralójuk. Az európai és magyar szabályozás szerint szociális szövetkezetbe tilos nyilvánosan tagot toborozni. Így ha az alapításkor nincsenek valódi szegények a tagok között, igencsak kétséges, hogy ez változik-e a későbbiekben. A szövetkezet alkalmazni persze alkalmazhat hátrányos helyzetűeket, de a dolog mindenképpen figyelemre méltó.

A túl elit alapítói kör korábbi esetekben is előkerült már. Hadházy legabszurdabb példája a már nevében is humoros oxymoront villantó, miskolci ALKALMAZOTT KUTATÁS FEJLESZTÉS SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET, ami hátrányos helyzetű kutatók alkalmazására hivatkozva nyalt fel 49,9 millió forint uniós pénzt.

Bíró kérdésemre megerősítette, hogy tényleg a fent leírt módon állt össze az alapítói kör, és ebben nem látott semmi kivetnivalót.https://tldr.444.hu/2020/10/13/bebukott-joszandeku-vallalkozas-vagy-voldemort-mintaju-eu-penzlehuzas-volt-a-borsodi-ellenzeki-jelolt-varrodaja