Hétfőn indult a főleg iskoláknak szóló Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét, amelyen Áder János tartotta a nyitóelőadást – írta az Index. Az államfő egyebek közt elmondta, hogy klímakatasztrófától tart, amelynek az elkerülése érdekében a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az úgynevezett dekarbonizáció a legfontosabb feladat. Elmondása szerint az egyre nagyobb energiaigényt jelentős részben még mindig szénerőművek elégítik ki, amelyek megújuló energia-erőforrásokkal való felváltása egyre sürgetőbb feladat. Ezt követően elárult egy érdekes részletet, amiről a kormányzatnál eddig senki nem beszélt:
„Bezárjuk az utolsó nagy szénerőművet, a Mátrai Hőerőművet, többszörösére növeljük a naperőművi kapacitást, az atom- és napenergia segítségével már 10 év múlva elérjük, hogy a Magyarországon megtermelt áram 90 százaléka szén-dioxid mentes legyen, elkezdődik a tömegközlekedésben használt buszok elektromosra cserélése, elindul egy több száz hektár erdőtelepítési program” – mondta.
Mindamellett a Mátrai Erőmű visszavásárlása Mészáros Lőrinctől az államnak rengeteg közpénzbe került, ráadásul nem is tűnt jó üzletnek, miután az erőmű 2017-ben és 2018-ban több mint 10 milliárdos veszteséget hozott a szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt – emlékeztet a mérce.hu.
6 Responses
Ja, a „mérce” , akkor igaz ????
„Az ellenzéki tábor intellektuálisan üres, morálisan értékelhetetlen, szervezetileg pedig egyszerűen nem létezik.” KövérLászló
„vételi ára – 17,44 milliárd forint – nem pusztán a széntüzelésű erőmű és bányák árát takarja. Sőt: az erőmű részvénytársaság többségi részvényét is megszerző MVM vélhetően magáért a Mátria Erőműért fizetett kevesebbet.
Az ár ugyanis a mátrai részvényei mellett a Status Power Invest megvételére is vonatkozik, ami nem az erőmű holding, hanem a Geosol csoport cége. Utóbbi a visontai, az ajkai erőmű tüzelőanyag beszállítója, illetve egy pénzügyi inveszticiós cégből áll. A Geosolnak, mely biomasszát szállít zöldáram termeléshez, 20 százalék körüli nyereségességgel működött.”
Ezt az Ádert gyufáért nem küldeném el a boltba.
Miért nem írta alá a Zétényi–Takács-féle törvényt ?
(„az 1991-ben benyújtott a Zétényi–Takács-féle törvénytervezet, amelyet később meg is semmisített az Alkotmánybíróság. Így hát annak ellenére is, hogy meggyőző parlamenti többséggel fogadták el, nem lépett hatályba. Pedig ha idejekorán sikerült volna rendezni az igazságtétel kérdéskörét – felfedni a diktatúra bűneit és megbüntetni a bűnösöket –, akkor a mai magyar bírósági gyakorlat sem szembesülne olyan jogi nonszenszekkel, mint amilyet Biszku Béla ügyében is láthatunk.”)
A cim igy lenne helyes: ‘Áder ritkán szól, akkor is minek!?
Bezzeg Göncz elvtárs….
„Vasárnap délelőtt csengett a telefonom. A miniszterelnök hívott. Közölte, hogy az olasz La Stampa szombati számában kolumnás interjú jelent meg Göncz Árpáddal, aminek alcíme: „Az elnök is a jobboldali kormány ellen, segítsen Európa!” Göncz szerint – olvassa be Antall a telefonba –”Magyarországon jobboldali veszély van, a rádió, a televízió, az MTI a kormány szócsövévé vált”, satöbbi. Alig jutok szóhoz a felháborodástól. Azt azért nem hittem volna, mondom Antallnak, hogy külföldön rossz hírét kelti az országnak. Magamban pedig azt gondolom: Mint a taxisblokád idején. Beteg a miniszterelnök, támad a köztársasági elnök.
Arra gondoltam, mondja Antall, hogy ebbe én most nem szállnék be, de a parlamenti frakció nevében te nyilatkozhatnál, vagy írhatnátok egy levelet….”