A buddhizmusban nincs felelősséghárítás, nincs önfelmentés, hogy „isten akarta így”, s olyan sincs, hogy ha időben sikerül abszolválni az utolsó gyónást, akkor beslisszolhatok a mennyországba.

Arra gondoltam, miért is ne válthatnék vallást én is. Hiszen valami olyasmiben hiszek, hogy az ember teremtette meg az Istent a maga képmására. Abban viszont a legkevésbé sem hiszek, hogy a halálom után a túlvilágon együtt simogatom majd a cuki kis őzgidákat a nyilasokkal, mert az egész egyszerűen nem lenne fair dolog a Teremtőtől.

Az édesanyám az utolsó porcikájáig katolikus. Amióta megtudta, hogy buddhista lettem, igyekszik megmenteni a lelkemet, és teleaggatta a házamat monoteista szimbólumokkal, itt egy Jézus, ott egy Mária, még egy Jézus, Szent család, kisded, pásztorok. Mindezt néhány Buddhával próbálom ellensúlyozni. Egyelőre döntetlenre állunk. Az étkezésben viszont nincs vita köztünk, anyám csak cigányul beszél, és úgy is főz: most épp almás rétes tejföllel a menü, a világon nincs jobb ennél. Nem mellesleg anyukám segít a fiamat nevelni is.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Na de vissza a tanításhoz: 2007-re a Pécs-közeli Alsószentmártonban már három éve működött az iskolánk. Azt mondtuk, ez egy második esély iskola. Ami eufemizmus, hiszen olyan halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel dolgoztunk, akiknek nem adatott meg az első esély, rögtön a másodikkal voltak kénytelenek kezdeni. A Waldorf módszer elemeivel tanítjuk őket, amit úgy fordíthatunk magyarra, hogy emberszámba vesszük a diákot. Az ország túlfelén, Sajókazán 2007 szeptemberében elindítottuk a Dr. Ámbédkar Iskolát. Később béreltünk tantermeket Hegymegen, Ózdon és Alsózsolcán, míg végül 2016-ban a londoni Badur Alapítvány adományából sikerült saját ingatlant vásárolnunk itt, Miskolcon. Ebben is Ámbédkar útmutatását követtük, aki úgy tartotta, „minél nagyobb városba mégy, annál inkább a tudásod számít, s nem a származásod”.

Egy időben esélyegyenlőségi szakértőként foglalkoztatott az aktuális kormány, minősítettem, értékeltem az uniós pénzre jelentkező hátrányos helyzetű települések pályázatait. Nem egyszer megesett, hogy megyek időpontra a polgármesterhez, belépek a községházára, és odaszól a portás, hogy nincs félfogadás, a segélyt nem ma osztják. Olyankor csöndesen azt feleltem, hogy „nem segélyért jöttem, hanem én vagyok az önök esélyegyenlőségi szakértője”. Nem mindenütt hitték el elsőre; Kazincbarcikán fölszóltak a titkárnőnek, aki lesietett, forgott, mintha tök üres lenne az aula, hogy hát hol az a szakértő. Egész egyszerűen levegőnek nézett.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Az Ámbédkar Iskolában az indiai modellt követjük: a döntéshozók az érintettek köréből kerülnek ki. Ezt az intézményt olyan szakemberek vezetik, akik cigánytelepen nőttek föl, és a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy ki lehet törni. Egyre nehezebb a dolgunk: mára egyértelmű, hogy az iskolarendszer minden ponton kivezeti a szegényeket a minőségi oktatásból. A középosztály tudja, hogy az ő gyerekeit ez a kegyetlen szelekció nem érinti, az iskola is örül, hogy megszabadul a kolonctól, a szegények pedig képtelenek az érdekérvényesítésre. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok kétharmada tizenhét évesen elhagyja a közoktatást, a szakiskolát sem végzi el, jobban megéri úgymond felnőtté válni. A közmunka tőlünk is elszívta, elszívja a legkiszolgáltatottabbakat. A tanfolyamokkal sem tudunk versenyezni, hiszen nincs pénzünk ösztöndíjakra. Amikor a munkaügyi központ elindít egy negyedéves, teszem azt, tésztakészítői tanfolyamot, s kínál havi hetvenezret,a diákjaink lelépnek, negyedévig megélnek, aztán persze nem kapnak tésztakészítői állást, de ide se jönnek vissza, inkább családot alapítanak, közmunkáznak, szóval elkallódnak.Esti tagozaton olyan fiatalokat is felveszünk, akiknek nincs meg a nyolc általánosuk, itt azt is megszerezhetik. És mindenkit arra biztatunk, hogy tanuljon meg angolul, jusson el addig, hogy megértse a körülötte zajló folyamatokat, szerezzen érettségit. A legutóbbi tanévben nyolcvan nappalisunk volt plusz harminc estis, miközben kétszáz diák is elférne.https://24.hu/kozelet/2019/08/19/orsos-janos-ambedkar-miskolc-buddhizmus/?fbclid=IwAR07JLBPvnQjR-V48PCHilfD0TgdnwvYrpeO3QWWCtCyWul0EqtI5bcRrHk