Amikor Ferenc Jóska1857-ben ellátogatott Miskolcra
Az 1849-es szabadságharc után 1857-ben látogatott el először együtt Ferenc József császár és Sissy császárné Magyarországra. Az eredetileg tavaszra tervezett körutat akkor Zsófia hercegkisasszony halála miatt félbe kellett szakítani, a protokoll program augusztus elején folytatódott, azonban Sissi most nem tartott az uralkodóval. Észak-Magyarország településeinek a felkeresésére augusztus 23-szeptember 4-e között került sor. Pozsonyból augusztus 26-án indult a császár, majd Szob – Balassagyarmat – Rimaszombat – Rozsnyó – Lőcse – Eperjes – Kassa városok felkeresése után érkezett meg Miskolcra.

A program hivatalos sajtóorgánuma a Budapesti Hírlap volt, így az ott megjelent beszámolók alapján mutatjuk be a császári látogatást.

“Egy ritka természeti szépségekkel gazdag, bájos, schweizi völgy” – a császár Hámorban

vashamor1864vu_1.jpg

Metszet a vashámorokról a Vasárnapi Újság 1864. évfolyamában

A miskolci fogadás szomorú eseménnyel kezdődött, ugyanis a fogadóbizottság egyik tagja, gróf Szirmay István holtan esett le a lováról. A protokoll rendezvények a tragédia ellenére is folytatódtak azonban – bár a császár maga gondoskodott a holttest elszállításáról és a család értesítéséről. Másnap a császár a mai Lillafüredre és környékére látogatott. A Budapesti Hírlap így számolt be az eseményekről:

Már említettük röviden a tegnapi legmagasb ebéd után Diós-Györ koronavárosba és a közvetlenül a mellett fekvő hámori vasművekbe történt kirándulást. Egy ritka természeti szépségekkel gazdag, bájos, schweizi völgy közepett, mely a látogatóra annál maradandóbb benyomást tesz, mivel Miskolcz legközelebbi környéke vadregényes tájékokat nem ígér, — a legmagasb menetet egy közel 200 lovasból álló edelényi és szentpéteri bandérium kisérte.

hamorito1872vu.jpg

Ilyennek láthatta a császár is a hámori tavat és környezetét. Forrás: Vasárnapi Újság 1872. 

A völgy szépsége még műleges fölékítés által is dúsan támogatva volt; magában Hámorban pedig mindent elkövettek, hogy a Felséges Urnak meglepő látványt nyújtsanak.

Az igazgatói lakkal szemben egy csúcsán a császári sassal ékített óriási öntöttvas oszlop állt, melynek talapzatán ajánlatul e szavak voltak olvashatók :

„Ferencz József és Erzsébet
Felséges fejedelmi párnak
Borsod megyében örömteljes
Jelenlétele emlékezetére
Szentelte jobbágyi hódolattal
A hálás jelenkor.”

Egy Hámor közepén alkalmazott s föl díszített szökőkút több mint 40 láb magasságba löké föl a légbe gyöngyező sugarait. E helységben, valamint Visnyón, a vadna-monosbéli községuton a diósgyőri vasműtársaság részéről népünnep volt rendezve.

Mintán Ő Felsége a vasműveket legkegyesebben megszemlélte, az eléje ujjongó népet is legmagasb jelenlétével boldogítá a népünnep színhelyén.

 

Miskolc –  20.000 lámpa fénye és fáklyás felvonulás a császár tiszteletére

 

vasarnapiujsag_1862_pages479-479-page-001.jpgMiskolci látkép az Avasról a Vasárnapi Újság 1862. évfolyamában

Míg az előző napon, a császár érkezésekor az edelényi cukorgyár mutatkozott be hatalmas cukorsüvegekkel, a második napon igazi tűzjáték várta a császárt Miskolcon.

Miskolcz városa, az oda történt legmagasb visszatéréskor már minden részeiben legfényesebben ki volt világítva, s elégnek hiszszük azt megemlíteni, hogy csak maga a község részéről 20,000 lámpa ragyogott. E lángtenger mellett 10—10 percznyi időközzel az Avas hegy csúcsa az ott meggyujtott bengali tűz vakító fényében világlott.

Tüstént Ő Felségének a legmagasb szállásra visszatérte után, egy több mint 200 részvevőből álló fáklyás menet vonult föl az elé, mialatt az Avas hegyről lefelé egy tüzvonal gomolygott, melyet az ózdi vasöntöde egyenruházott bánya- és hutamunkásai képeztek, kik égő bányaszövétnekeikkel a hegyről leszállva a fáklyavivőkhöz csatlakoztak; — szintúgy egyesült velük a lakosság is, melynek szakadatlan viharos örömnyilatkozatai az Uralkodónak világos bizonyságul szolgáltak, mennyire boldogítva érzi magát az a legkegyelmesb jelenlét által.

Ma reggel Ő Felsége megszemlélt egy díszben kivonult vadászszakaszt, mire fél 7 órakor bekövetkezett a legmagasb elutazás Miskolczról, a császári menet a város utczáin keresztül messze hangzó búcsúüdvözletekkel kisértetvén.

Szarvaskőig

szarvasko_1853.jpgSzarvaskő egy 1853-ban készült metszeten. (Forrás: Magyar- és Erdélyország képekben. Szerk. Kubinyi Ferenc és Vahot Imre) 

A szentpéteri járás határán egy diadalkapu mellett ezen és a szomszéd járás hivatal személyzete várakozott, — valamint a két járás községeinek papi és világi küldöttei is Ő Felségének itt mutaták be legalázatosb hódolatukat.

A legmagasb menet kíséretéül szolgálhatás szerencséje itt egy csupán nemes földesurakból alakított diszes bandériumnak jutott, mely zöld atilába, fehér nadrágba volt öltözve, hatalmas tollakkal a kalpagokon. Innen kezdve egész Heves megye határáig még három más szintoly izlésteljesen kiállított bandérium várakozott, melyek Ő Felsége kíséretében egymást fel váltották, a nyolcz diadalkapu, melyeken a császári menet e rövid útban átkelt, annak bizonyságául szolgált, mikép még a legkisebb község is tehetségéhez képest törekszik az országos ünnepélyekhez hozzájárulni.

Heves megye határán Szarvaskőhöz közel egy csinos stylben épített diadalkapu állt, melyen e szavakban :

“Hol az ősi szikla vár
Eger völgyre utat tár,
Heves hű szerelme vár,
S üdvözöl dicső Császár”

Heves megyének első legalázatosb üdvözlete volt látható.
A háttérből egy büszkén kiemelkedő sziklafalról a hajdanta hatalmas szarvaskői vár a romjain lengő zászlókkal inte Ura Császárja elé üdvözletét.
E ponton ő Felségét a nemesség egy küldöttsége s Hevesmegye lakossága várta, melynek élén egri nagyprépost Lévay ö nagys. a megye nevében hódolatát kifejezte.  Itt mutatá be magát egyszersmind Heves megyei főnök Tibolth helytartósági tanácsos is.

Az egy kellemes völgyön keresztül kigyódzó úton a megye határától Egerig Ő Felségét ismét egy nemes bandérium kisérte, melyet a merész lovasul ismert Almásy Bódog földbirtokos vezetett.

https://cimlap.blog.hu/#bloghu/utazasokamultban/2020/09/06/ferenc_jozsef_es_sissy_latogatasa_a_bukkben