Nyilvánosságra hozták július 23-án este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel eldőlt, hogy a több mint 91 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.

A nappali rendszerű, államilag finanszírozott képzések között a Miskolci Egyetemen az egyik legmagasabb pontszámot a Bölcsészettudományi Kar által meghirdetett osztatlan tanári szakpáron találtuk: a magyartanár-etikatanároknak 416 pont kellett a bejutáshoz. Levelezőn van ettől sokkal magasabb is: angoltanár-történelemtanárnak 478, magyar-törtémnelemtanárnak 500(!) pontért lehet tanulni – ez utóbbi három osztatlan képzés.

Régésznek tanulni csak levelezőn lehet, ide 440 pont volt szükséges.

Egyes zeneművészeti szakokra (klasszikus zongora, klasszikus tuba) 400 pontra volt szükség a bejutáshoz, a majdani mérnököknek azonban átlagosan 280 pont is elegendőnek bizonyult.

A népszerű Gazdaságtudományi Kar egyes ponthatárai:

  • kereskedelem és marketing: 404
  • nemzetközi gazdálkodás: 400
  • pénzügy és számvitel: 400
  • turizmus-vendéglátás: 400

Állam és Jogtudományi Kar: 
jogász: 365
igazságügyi igazgatási: 351
munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 356

Országosan a jelentkezők háromnegyedét felvették valamilyen képzésre. Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a ponthatárok kihirdetése után tartott budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a nagy egyetemek nagyjából úgy szerepeltek az általános felvételi eljárásban, mint az elmúlt években. Ennek megfelelően a felvett elsőéves hallgatók számát nézve az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az első, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Jelentősen előrelépve a Budapesti Gazdasági Egyetem idén a negyedik a rangsorban.