Kedden New Yorkban öt órán át tartó menet vonult Floydra emlékezve, Houstonban több ezer tüntető vetette térdre magát, utalva a rendőri brutalitásra és a férfi halálára. Igaz, a tüntetések ezúttal kevésbé szóltak a rendőri fellépésről, mint az előző napokban.

Pedig a tiltakozók egy része az este nyolc után érvényes kijárási tilalom ellenére is az utcán maradt. Elvonultak a Trump International Hotel épülete előtt, ahol azt kiabálták. „B… meg a kijárási tilalmadat.” Ez jelenleg este nyolctól hajnali ötig van érvényben. A város polgármestere, Bill De Blasio szerint minderre a vasárnap kezdődött fosztogatások miatt van szükség.

Washingtonban sem oszlott fel a tömeg a kijárási tilalom kezdetére: több százan maradtak a Fehér Ház széles körben, a Nemzeti Gárda bevetésével hétfőn megtisztított terepe szélén felhúzott kerítésnél, de a túloldalon álló rendfenntartók nem léptek közbe – jelentette a helyszínről a CNN.

 

Floydot a jövő héten Houstonban temetik el – költségeit Floyd Mayweather egykori világbajnok bokszoló vállalta magára -, a család ügyvédje szerint részt vesz rajta Joe Biden is. A demokrata elnökjelölt szerint Trump maga is része a problémának, amit gyorsuló tempóban mélyít el.

 

A novemberben esedékes elnökválasztáson a feketék szavazatára jó eséllyel számító politikus szavait sokak szemében alátámaszthatta az, hogy Trump hétfőn úgy mondott beszédet „a békés tüntetők szövetségeseként”, hogy közben a rohamrendőrök nagy erőkkel, könnygázgránátokat is bevetve tolták ki a tüntetőket a Fehér Ház körzetéből. A megtisztított területen aztán az elnök átvonult a Szent János-templomhoz ahol kezében Bibliával fotóztatta magát.

Kedden az is kiderült, hogy a rendőrök beavatkozására az utasítást William Barr adta ki – írta a Washington Post. A legfőbb ügyész biztonsági okokra hivatkozva adott közvetlen utasítást, miután helyszíni szemlét tett.

Trump kereszténykedése az érseknek is sok
A vallási elemek felhasználását több egyházi személy is bírálta, ám keddre is maradt egy vitatható templomi sétája Trumpnak. Az elnök a washingtoni katolikus bazilikánál II. János Pál emlékének ajánlott múzeumnál jelent meg, ahol a first ladyvel, Melania Trumppal együtt helyezett el fehér és vörös rózsákból font koszorút és tisztelgett Szent II. János Pál szobra előtt – írta az MTI.

Az elnöki pár rövid látogatását Wilton Gregory, Washington érseke közleményben bírálta. „Zavarba ejtőnek és helytelenítendőnek tartom, hogy bármely katolikus intézmény lehetővé tegye, hogy ilyen elképesztően helytelenül felhasználják és manipulálják, megsértve vallási alapelveinket, melyek arra szólítanak valamennyiünket, hogy megvédjük minden ember jogait, még azokéit is, akikkel esetleg nem értünk egyet” – állt az érseki kommünikében. Wilton Gregory a közleményt Donald és Melania Trump megérkezése pillanatában adta ki.

Több republikánus szenátor védelmébe vette az elnököt, mondván biztonsági okokból indokolt volt az akció. A texasi John Cornyn szerint a sajtó „sosem akar semmi jót észrevenni semmiben. nevezhetik, ahogy akarják, de nyilvánvaló, hogy az elnöknek joga van menni bárhová és magasba emelni a bibliát, ha úgy kívánja” – idézte a szenátort a CNN. De floridai kollégája, a republikánus elnökjelöltségért 2016-ban Trump ellen is versenybe szálló Marco Rubio is az elnök mellé állt, hivatásos agitátoroknak nevezve a könnygázzal kiterelt tüntetőket.

A Trump által rendszeresen fakenews terjesztőjének mondott CNN szerint azonban a kemény fellépésben szerepe volt annak a pénteki hírnek, amely szerint az elnököt egy időre a Fehér Ház alagsorába menekítették a tüntetések elől. Az elnököt feldühítette a szerinte gyengeséget sugalló hír, amit ezzel hétfői akcióval akart ellensúlyozni, megtámogatva azt nyilatkozataival, amelyekben határozott cselekvést követelt a rendőröktől a tüntetőkkel szemben.

A republikánusok egyetlen fekete kongresszusi tagja viszont szembe ment Trumppal. Will Hurd ugyanis ott volt kedden a houstoni tüntetéseken. A képviselő Floyd családja iránti szolidaritásáról beszélt. Elutasította azonban azokat, akik a tüntetéseket fosztogatásra és zavarkeltésre használják fel, amivel egy kicsit enyhítette az elnökkel szembeni kritikáját.

Trump most vesztésre áll
Bár több republikánus kiállt az elnök mellett, Trump nem biztos, hogy jól számított, amikor a kemény fellépést választotta és a tüntetőket elsősorban fosztogató bandáknak állította be, akiket a lehető legnagyobb rendfenntató erővel kell kiszorítani. A Reuters és az Ipsos közös felmérése alapján az amerikaiak csaknem kétharmada „a most utcán lévő tüntetőkkel” szimpatizál. ) Százalék bizonytalan, 27 százalék elutasító, ez az a kör, amely tehát egyetért Trumppal.

MÁRPEDIG AZ, HOGY AZ ELNÖK EGYÉRTELMŰ ÁLLÁSFOGLALÁSÁVAL CSAK A VÁLASZTÓK NEGYEDE ÉRT EGYET, NEM TÚL JÓ ELŐJEL TRUMPNAK, ALIG FÉL ÉVVEL A VÁLASZTÁSOK ELŐTT.
Biden a regisztrált választók körében eddigi legnagyobb, 10 százalékpontos előnyét szerezte meg Trumppal szemben, (47-37 a jelenlegi felmérés alapján Biden és Trump támogatottsága). Azt, ahogyan az elnök kezelte George Floyd halálát, a republikánusoknak is csak 67 százaléka támogatja, miközben munkájának egészét a párt szavazói 82 százaléka ítéli meg pozitívan.

Hollywood hangos
Közben egyre több világsztár ítéli el Trump megnyilvánulásait. Az Oscar-díjas rendező, Spike Lee szerint Trump „egy gengszter, aki diktárorrá szeretne válni”, Taylor Swift énekesnő pedig – a Twitteren írta meg sommás véleményét:

Miután az egész elnökséged alatt a fehér felsőbbrendűség és a rasszizmus lángját szítod, még van képed erkölcsileg felsőbbrendűnek tartani magad az erőszak fenyegetésével szemben? Ellened szavazunk novemberben

Tüntetésen való részvételéről posztolt Ariana Grande is, igaz, ő nem említette meg Trumpot.

Két beszédes hallgatás
A rendőri brutalitással vegyített határozott fellépés azonban nem csak a rendőrség szerint engedetlen – mások szerint azonban a legtöbb esetben békés – tüntetőkkel, hanem a sajtóval szemben is egyre gyakoribb.

Hétfőn élő adásban volt egy ausztrál stáb a Fehér Háznál, amikor egy rendőr pajzsával hasba vágta az operatőrt. Az eset miatt kedden az ausztrál kormány is tiltakozott.

A kanadai miniszterelnök egy rendkívül hosszú hatásszünettel tette emlékezetessé újságírói kérdésre adott válaszát kedden azzal kapcsolatban, mit gondol arról, ahogyan a tüntetéseket Trump kezeli. Justin Trudeau végül nem ejtett szót az Egyesült Államok elnökéről, helyette hosszan arról beszélt, hogy a rasszizmus sajnos Kanada mindennapjaiban sem ismeretlen és ez ellen mindent meg kell tennie Kanadában nem csak a kormánynak, de a társadalomnak is.

Szintén sokatmondó volt George W. Bush nyilatkozata, amelyben az Egyesült Államok 2000-es elnökválasztását megnyerő, majd 2004-ben újrázó republikánus elnök egyetlen szót sem vesztegetett Trumpra. A közlemény azonban így is beszédes: arról szólt, hogy „van jobb út, az empátia”.

Megértéssel írt arról, mennyire megdöbbentő, hogy „az afroamerikaiak, különösen a fiatalok zaklatásnak és fenyegetésnek vannak kitéve saját országukban” – idézte a volt elnököt a Guardian. Szerinte az országot csak erősíti, ha a tüntetők felelősségteljes rendvédelmi szervek által védve menetelnek egy szebb jövő felé, ami megintcsak egyértelmű kritikája volt annak, amit Trump George Floyd halála nyomán megnyilávnulásaival képvisel.

Nem hallgathatok tovább címmel nyílt levelet írt az elnökhöz az ország egykor legmagasabb rangú katonai vezetője. Mike Mullen Atlanticben publikált levele azért is kiemelt jelentőségű, mert a veterán admirálist a republikánus George W. Bush tette meg 2007-ben egyesített erők vezérkari főnöknek, amit négy éven át töltött be.

Mullent megdöbbentette a látvány, ahogyan a biztonsági személyzet és a Nemzeti Gárda erőszakkal megtisztítja a Fehér Ház közelében lévő Lafayette teret, hogy az elnök átsétálasson a templomhoz. Az egykori vezérkari főnök elismeri, hogy fehér férfiként nem érezheti át az afroamerikaiak félelmét, de eleget látott ahhoz, hogy tudja, eza félelem valódi és fájdalommal teli. Ezt azonban a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépéssel feloldani nem lehet – mondta Mullen, aki szerint különösen aggasztó, hogy a fegyveres szervezetet lényegében politikai célokra vetették be. Ez a magyarázata annak is, amiért katonaként megszólalt, mert a történtek alapján úgy véli, az ország fordulóponthoz érkezett.