Amennyiben pusztán

ezt az egy értéket nézzük, vitathatatlan, hogy Magyarország remekül védekezett, hiszen 100 ezer emberből mindössze 38 fertőződött meg.Csakhogy, ha megnézzük, hogy mennyire volt aktív a felderítés, akkor igencsak a sor végén kullogunk, pedig itt is igaz, lövésből lesz a gól. Vagyis amennyiben nem keressük a fertőzött egyént, azaz nem végzünk szűrést, akkor a vírus rejtve marad. Ugyanígy, amennyiben rossz helyen keressük a vírust, hasonlóan hamis eredményt kaphatunk, vagy például ha szilvafa alatt nem szilvát, hanem cyanotikus csecsemőt keresünk és nem szilvát, akkor bizony nem lesz megbízható amit találtunk. Tény, hogy Magyarországon kevés szűrés történt és azt sem ott végezték, ahol a gócpontok voltak, nem szűrték le az összes egészségügyi és szociális dolgozót, és az intézményekben levő betegeket sem. És míg Ausztriában 411 ezer, Szerbiában 223 ezer, Ukrajnában 300 ezer, Lengyelországban 800 ezer koronavírus tesztet végeztek, addig Magyarországon 170 ezret. Ráadásul hazánkban a tesztelést akkor, amikor a vírus valójában tombolt, csak úgy ímmel-ámmal végezték, mint a vasárnapi ebédnél nyammogó nyunyókás kisded. A szűrések csak később kezdtek beindulni, akkor is jobbára ködszurkálás jelleggel.Nem csoda, hogy így Magyarország rendelkezik az egyik legrosszabb halálozási mutatóval, a megfertőződtek arányában.Ez az a mutató, amely végső soron tökéletesen jellemzi egy ország felkészültségét és egészségügyi kapacitását is. És míg Magyarországon a fertőzöttek több, mint 13 százaléka meghalt, addig ez a szám a gyakorlatilag egészségügyi ellátás nélküli Dél-Szudánban 1 százalék, Csádban 9. Régiónkba visszanézve Lengyelországban 4,6 százalék, Romániában 6,5 százalék, Szlovákiában 1,8 százalék. Azaz Magyarországon a régiós átlaghoz képest, ami 4,24 százalék (tíz országot alapul véve), háromszor többen haltak bele a koronavírus fertőzésbe. Persze néhány országban a magyar halálozási adatoknál is találni rosszabbat, mint Olaszországban 14, Franciaországban 15, Belgiumban pedig 16 százaléka halt meg a fertőzötteknek. Csakhogy ezen országokat sokkal jobban megütötte a vírus, hiszen, Olaszországban 383, Franciaországban 279, és Belgiumban 499 fertőzött jutott 100 ezer lakosra. Azaz ezen országok egészségügyi rendszerét keresztre feszítette a járvány, hiszen sokkal nagyobb tömeget kellett egyszerre, egy időben ellátni. Érdekes tény, hogy a kontrollcsoportként is mérhető Svédországban – ahol elengedték a vírust és 100 ezer emberre 336 fertőzött jutott – a fertőzöttek 12 százaléka halt meg a fertőzötteknek. Ráadásul, miután Svédországban nem állt le az egészségügyi ellátás nagy része, és nem kellett kezelésre szoruló betegeket feleslegesen hazaküldeni, járulékos veszteségről sem beszélhetünk. Míg nálunk ezen egészségkárosodások aránya akár magasabb is lehet, mint a koronavírus áldozatainak száma. Erről is szól egy hozzám érkezett levél: „Hát nézd, konkrét példákat tudok mesélni majd, én itt az ilyen járulékos veszteségekre gondolok, ami amiatt van mert nem megfelelő helyen nem megfelelő ellátást kapnak, mindenki napokig várja a negatív teszteket, addig meg basic kezelést kap, diagnosztika csak labor meg rtg van. Sokaknak 3-4 nap alatt teljesen leromlik az állapotuk” Amely alapján bátran kijelentetjük, hogy valóban a kormány szava az nem úribecsület-szó, mert most egy ország maradt az út mellett.

https://rontgen.444.hu/2020/05/28/tenyleg-minket-irigyel-a-fel-vilag-vagy-ez-csak-propaganda