Interjút adott
a Pesti Srácoknak a magyar tudományos élet nyáron kinevezett fontos embere, Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista. Augusztus óta ő vezeti az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), ami alá a kormány beterelte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteit.
A beszélgetésben hamar sikerül eljutni a keresztény Európára leselkedő muszlim fenyegetésig, amit Maróth úgy ír le, mint amikor
„egy állig felfegyverzett embert beengedünk a ketrecharcba egy védtelennel szemben küzdeni”.Ebből aztán levezeti, hogy a kereszténnyel ellentétben más kultúrák nem ismerik azt a fajta kötelességteljesítést, ami lehetővé teszi, hogy a tanárok megtartsák az óráikat, a diákok megtanulják a leckét, vagy megmossuk a kezünket étkezés előtt.
„De ha ezt kivetítjük az európai kultúrára, akkor gondoljunk bele abba, hogy a gyárakba való pontos munkavégzés is kétségessé válik majd.”„Európa sok mindent kitalált, felemelte a világot egy színvonalra, a világ pedig élvezi ezeknek az áldásait, de meg nem tudná csinálni. Egy muzulmán sejk szerint ők meg tudják venni a legdrágább Mercedes autót, de abból egy csavart sem tudnának megcsinálni. Szerinte a muszlim munkaerő jó, ha napi 20 percet dolgozik, mert teázik, kávézik, beszélget. Európában ez nincs így, itt kötelező dolgozni, mindenki csinálja a saját feladatát. Az első, ami az európai kultúrával együtt el fog tűnni, az az európai hatékonyság”.
Ebből aztán Maróth levonja a politikai következtetést is: az iszlám követői most a baloldali pártokat támogatják, de ennek az lesz a vége, hogy „az iszonyatos tolerancia bizonyos dolgokkal szemben, így például az LMBT-ideológia egészen biztosan első helyen repülni fog. De ez már csak azért sem baj, mert a tolerancia mai bajnokai egymással versengve olyan muszlimokká fognak válni, hogy öröm lesz nézni”.
Majd szóba kerülnek a fiatalok is, akik „hiszékenyek”, szerinte álomvilágban élnek, és elképzelésük sincs például a szocializmusról, vagy a 2006-os eseményekről. De ez nem is csoda, hiszen sem a családban, sem az iskolában nem kapnak hazafias nevelést, vonja le a következtetést Maróth, majd kikel a világ legsikeresebb gyerek(?)könyvsorozata, a Harry Potter ellen:
„Mi gyerekkorunkban a hetvenhét magyar népmesét olvastuk, ami erkölcsi kiállást sugall. De a Harry Potterből mit tanul? Vagy gyerekkorunkban, amikor a nagyapánk katonadalokat énekelt, mert harcolt az első világháborúban, akkor az belénk ivódott a honvédelem gondolata, nem is volt szükség arra, hogy “hazafias nevelést” kapjunk az iskolában. Tudtuk, hogy a nagypapa a hazát védte a fronton és a hazájáért megsebesült. A hazafias nevelés: helytállás. Csupa olyan olvasmányunk volt, amelyben benne van a magyar történelem. Tudni kell, hogy a Gárdonyi regények nyelvezete a legegyszerűbb, emellett a kisgyerek magába szívja az Egri Csillagokból a haza védelmének példáját a törökökkel szemben, a kereszténység védelmét az iszlámmal szemben. A Pókemberből nem fogja ezt megtanulni. Ha elolvassa az Egri Csillagokat, akkor nem kell magyarázni, miért beszél Orbán Viktor arról, hogy meg kell őriznünk a keresztény identitásunkat, országunkat.”Maróth végül így zárja az oktatással kapcsolatos elemzését: „Minek kell elolvastatni egy magyar és egy európai mesét az alsó tagozatban? Miért nem két magyart? A magyaros szókincs a magyar népmesén fog fejlődni. Miért stréberkedünk, miért próbálunk megfelelni az úgynevezett európai nevelési elvárásnak? Hiszen a kereszténységben és magyarságban európaivá neveljük őket. Nem európai multikultilarizmusra, hanem magyar nemzettudatra van szükség. Mi magyarok ugyanis a magyar kultúrán keresztül illeszkedünk be a világba és Európába.”
