Szóval, miután Pruckner úr kiment Amerikába egy bizonyos Gustave Whitehead alkalmazta, aki repülő szerkezetet próbált létrehozni. Bridgeportban, Connecticut államban végezték a próbarepüléseket.
A Condor No. 21. A képen a kis hölgy Whitehead úr kislánya. Forrás: whitehead-gustave.com.
1901. augusztus 14-én, 28 hónappal megelőzve a Wright fivérek próbálkozását, a levegőbe emelkedett a Whitehead-Pruckner-féle szerkezet, amely a Condor nevét viselte.
A motor tervezésének és építésének jelentős részét Pruckner úr végezte. Első ötletük egy puskapor meghajtású motor volt, melynek tesztelése közben többször váratlan robbanás ismétlődött meg, ezért inkább felhagytak a kísérlettel. A második ötlet gőzmotor meghajtás volt, ezt is elvetették. Harmadik ötletként merült fel a később megvalósított nyersolaj üzemű motor, melyet az akkor már Antonként emlegetett diósgyőri fiatalember szerkesztett.
1997-ben Whitehead gépét rekonstruálták
,,Whitehead nem avatkozott a gép készítésének megchanikai munkájába, de ötleteivel segitette azt. A gőzmotor alkalmatlansága után egy 250 lóerős, 8 cilinderes petróleummotort szerkesztettünk, s ezt több motor elkészítése követte. Voltak, amelyek nem voltak repülésre alkalmasak, azokat Whitehead eladta. Sajnos anyagi nehézségei miatt nem tudtunk olyan gépet konstruálni, amelyet szerettünk volna.” (Észak-Magyarország 1972.08.31., 5. oldal – Hajdú Gábor: Megelőzve a világot)
Gustave Whitehead (1874-1927)
Németországban született – a bajorországi Leutershausenben – és még a századforduló előtt kivándorolt az Egyesült Államokba, de előtte megfordult Brazíliában is. Eredeti neve Weisskopf volt, a Whitehead név a német eredeti tükörfordítása. 1896-ban Pittsburgben próbálkozott, de az általa tervezett gép egy épületre zuhant, ezért kiutasították a városból. Ekkor költözött át Bridgeportba.
Bridgeportban sikerült megalkotnia az első motoros szerkezetet, mely a levegőbe emelkedett. Sokoldalú ember volt, például betonút építő gépet is tervezett, de a sok találmány és újítás ellenére csak 1964-ben ismerték el, az által, hogy elfogadták, valóban ő repült először motoros géppel.
Állítólag Whitehead felesége magyar volt – Tuba Lujza – és rengeteg magyar vette körül, akik közül többen is szerepet játszottak a gépe megvalósításában.
A sikeres repülést több követte. Először mindössze 1 percig tudtak a levegőben maradni 5-10 méteres magasságban, míg 1902-ben már 7 mérföldet is repültek a szerkezettel, a Condor No. 22-vel.
A legnagyobb attrakciójuk ebben az évben egy víz feletti repülés volt Elizabethport-tól New Jersey városáig. Az eseményt több százan tekintették meg. A víz felett repülésben nem volt olyan kockázat, mint hinnénk, hiszen a gép gyakorlatilag hajóként is funkcionált, sőt, autóként is.
Gustav Weisskopf, alias Gustave Whitehead. Forrás: whitehead-gustave.com
A sikerek ellenére azonban soha nem lett ünnepelt feltaláló Whitehead, hiszen a Wright-fivérek – ahogy ma fogalmaznánk – jobbak voltak marketing szempontból.
A dokumentumokból kiderül, hogy Antal az első számú segítője volt Whitehead-nek, aki nagyra tartotta őt, pedig nem volt mérnöki végzettsége és az angol nyelvvel is nehezen boldogult, mindkét tényező egyébként Whiteheadre is igaz volt.
Forrás: Észak-Magyarország 1972.08.31., 5. oldal – Hajdú Gábor: Megelőzve a világot.
Azon a dokumentumon, amely alapján alkalmazta a tervező a diósgyőri fiút ez a szöveg szerepelt:
,,Miskolc magas udvarától igazoljuk, hogy a diósgyőri születésű Pruckner Antal 1896 októberétől 1900 október 16-áig dolgozott a vasgyárban, mint esztergályostanonc. Ebben a minőségben a szakképzettséget megszerezte.” (Észak-Magyarország 1972.09.01., 5. oldal – Hajdú Gábor: Megelőzve a világot)
Pruckner úr nagyon szerény ember hírében állott. Megszületett egy könyv: ,,Mielőtt az igaziak repültek” címmel, melyet eredeti dokumentumok alapján állítottak össze. Szerette volna, ha ez a könyv eljut szülőhazájába, ez volt az utolsó kívánsága, mert soha nem felejtette el szülőföldjét. 1972-ben valósult meg a végakarata, Böszörményi István, bridgeport-i nyugalmazott református püspök hozta el Miskolcra a könyvet. Az Észak-Magyarország cikke azt írja, hogy Diósgyőrben került méltó helyre a könyv. Vajon hová? Megvan még ez az eredeti példány, melyhez a dedikálást ő diktálta személyesen – mert már reszkető ujjai tollat nem tudtak fogni -, és melyet ő küldött haza?
Tuba Lujza, Whitehead magyar származású felesége. Forrás: whitehead-gustave.com
,,Szolgáljon ez a teljesítmény a mai fiatalságnak és mindenkinek buzdításul az emberiség javának szolgálatára!” (Észak-Magyarország 1972.09.01., 5. oldal – Hajdú Gábor: Megelőzve a világot)
Így zárult Pruckner Antal története, aki az óceánon túl sikeres emberként sem felejtette el azt, hogy honnan indult. Aki diósgyőrinek – miskolcinak – születik, az örökre az is marad. Sorsod Borsod!
