A negyvennapos böjt
a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, így a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében.
A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Mára az egyház enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek lehetőleg csak egyszer étkezzenek és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet (hazánkban ez a szabály abban a formában honosodott meg, hogy csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk). E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
Tilos az esküvő, a házasélet
A görögkatolikus egyházban hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik a nagyböjti időszak. Kanyó Árpád atya a Nyíregyházi Egyházmegye hivatalos oldalán leírja, hogy a nagyböjtben, a bűnbánat és megbocsátás „szűk útján” a következő böjti fegyelem van érvényben: kezdetének a Vajhagyó vasárnap esti istentiszteletének, a Megbocsátás vecsernyéjének a kezdő áldása számít. Az első, úgynevezett Tiszta héten szigorú böjt van előírva, tartózkodni kell a bor és az olaj fogyasztásától is. A nagyböjt többi napján csak hétvégén fogyasztható bor és olaj, ezt azonban csak az erős szervezettel rendelkező emberek gyakorolják.
boon .hu
