Arról, hogy
a maradványokat – ha találnak majd egyáltalán – elvinnék Magyarországról, Köves Slomó és a ZAKA búvárcsapatát vezető Ilan Berkovich sem tud. Izraelben egyébként idén áprilisban választások lesznek, így Aryeh Deri izraeli belügyminiszter kampányfogásaként is értelmezhető, hogy váratlanul kitweetelte az amúgy háttérben zajló magyar–izraeli együttműködést az esetleges zsidó csontok felkutatásáról.
Az Atv.hu információi szerint Jair Lapid magyar származású izraeli ellenzéki politikus 2016-ban egyszer már kért segítséget Orbán Viktor miniszterelnöktől és Szijjártó Péter külügyminisztertől, de ő nem járt sikerrel.
Az izraeli Ynet azt írja, hogy az erős sodrású Dunában nem valószínű, hogy lehet még csontokat találni. A búvár Berkovich azt mondja, 50-50 százalék esélyt ad arra, hogy idén februárban találnak-e maradványokat, vagy sem. „Nagyon sok függ attól, hogy mennyi és milyen természetű víz alatti munkálatok folytak a második világháború óta a Dunában azokon a területeken, ahol vizsgálódni fogunk” – mondta az Indexnek.
2011-ben több ember maradványait találták meg. De kik ők?
A Margit híd felújítása során 2011-ben 15-20 személyhez tartozó csontokat, cipőket és ruhákat találtak a háborúban a folyóba robbantott híd még ott lévő egyik darabja alatt. A csontok antropológiai és DNS-vizsgálata alapján kimondták, hogy közülük néhány a Dunába lőtt zsidó emberek maradványai lehetnek, sőt néhány csonton lövésnyomokat is találtak – írta 2016-ban a Népszabadság.
Akkor a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szervezte a maradványok újratemetését, az idei új kutatásban azonban semmilyen módon nem vesznek részt, mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke az Indexnek. Heisler szerint 2016-ban az orvostechnológiai vizsgálatok a csontok egy részénél az askenázi zsidókra jellemző genetikai jeleket rögzítettek, másik részüknél nem találtak ilyet.
„A csontoknak konkrét személyekhez történő kapcsolása lehetetlen volt. Történész kutatók szerint a holokauszt alatt több ezer embert lőttek a Dunába, illetve Budapest ostroma alatt sokan vesztek a folyóba. Csontjaik vélhetően teljesen szétszóródtak a több mint hetven esztendő alatt, és elképzelhető, hogy egészen a Fekete-tengerig bemosta őket Európa egyik legnagyobb folyója” – fogalmazott.
Az áldozatok származásának pontos megállapítását nehezítette, hogy amikor 1944-ben a Margit hidat felrobbantották, több száz magyar és német holttest zuhant a Dunába. A Népszabadság cikkében azt írják, hogy erre hivatkozva többen megkérdőjelezték, hogy a 2011-ben kihalászott holttestek biztosan a holokauszt áldozatai-e.
Most Heisler András az Indexnek azt mondta, hogy a 2011-ben a Margit hídnál talált csontok orvosszakmai vizsgálata csupán annyit tudott megállapítani, hogy a csontok hány százalékában találtak az askenázi zsidó populációra jellemző paramétert. „Valójában még ez sem jelenti biztosan, hogy az zsidó emberé volt. A csontok jelentős részénél azonban még erre a megállapításra sem volt lehetőség” – fogalmazott.
Mint annak idején mi is beszámoltunk róla, az újratemetés hosszas egyeztetések és viták után2016-ban a Kozma utcai zsidó temetőben történt. A neológ zsidó szertartáson – éppen a csontok származása körüli kérdések miatt – a Mazsihisz elnöke és főrabbija mellett beszédet mondott Bíró László katolikus püspök, Bogárdi Szabó István református püspök, valamint Balog Zoltán akkori emberierőforrás-miniszter is.
index.hu
