Magyarország lehet
az első kelet-európai állam, amely konkrét dátumot jelöl ki a szén kivezetésére; a lépést az európai szén-dioxid-kibocsátási egységek (EU ETS) árának emelkedése indokolhatja. A kormány preferált szénkivezetési céldátuma 2030, de az évszámot egyelőre nem rögzítették hivatalosan – számolt be a Climate Home News
.A kelet-európai országok jelentős része mindeddig egységesen ellenezte a szén áramtermelésből történő kivonására irányuló uniós terveket és az egyéb szigorú klímavédelmi lépéseket, főleg ezek várható ellátásbiztonsági és rövidebb távú társadalmi hatásaira (foglalkoztatottság) hivatkozva. A kibocsátási egységek árának gyors emelkedése azonban arra késztette a magyar kormányt, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az ország utolsó nagy lignittüzelésű erőműve, a Mátrai Erőmű tulajdonosaival a szén termelésből történő kivezetéséről.
A kormány támogatott szénkivezetési céldátuma 2030, ezt az évszámot azonban egyelőre semmiféle hivatalos döntés vagy stratégia nem rögzítette, így az Országgyűlés által november elején elfogadott, a 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia sem.
A ligniten alapuló villamosenergia-termelés hosszú távon többé nem életképes gazdaságilag Európában, az ETS kvóták drágulása és bármilyen, a szénalapú termelést támogató szisztéma hiányában
– mondta a portálnak Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.