Ha ugyanis jobban
belegondolunk, akkor arra a szörnyű következtetésre kell jutnunk, hogy ezeknek a srácoknak és lányoknak bizony ez a drog a legjobb dolog az életében. Ugyanazt keresik ezekben a szerekben, mint a szerencsésebb sorsú társaik, akik jobb minőségű drogokhoz jutnak: révületet, gyönyört, eufóriát, közösségi élményt. Nem a molekulát kellene démonizálni, és nem is a kölyköket lezombizni, akik fogyasztják. Ami annyira különbözővé teszi őket az erős szociális hálóval rendelkező, drogokkal kísérletező kortársaiktól, az a nyomor, amiben élnek. Számukra az eufóriában töltött órák, percek nem egyszerűen csak a kísérletezésről és az élménykeresésről szólnak, hanem a kilátástalan valóság elől való menekülésről.
https://index.hu/velemeny/olvir/2018/11/16/dizajnerdrog_romatelep_kilatastalansag/
