Mondta a bács
i, hogy ő hajléktalan. Először azt hittem, a végtagjai nem hajlanak. Még néztem is a lábát szegénynek. Egy idő után esett csak le, mit ért ezen a szón: hajléktalan. Itt lézengtek ők a Kádár alatt is, csak a számuk még nem érte el a kritikus tömeget. Nem dőltek még be a téeszek, a nehézipar, nem alakult át még a gazdaság szerkezete. A munkásszállók is dugig voltak. A rendszerváltás éveiben egy valóságos tömeg került az utcára. https://index.hu/kultur/2018/11/12/rohrig_geza_interju_hajlektalansag_fedel_nelkul/
