Az új törvény a leplezett nyomozások szabályozásában is változást hozott.
A büntetőeljárásban fontos, hogy a nem törvényesen beszerzett bizonyítékot nem lehet figyelembe venni. Sok ügyvéd már régen felismerte, hogy nem a bizonyíték valódiságát kell vitatni, hanem annak felhasználhatóságát; nem azt, mit mondanak például egy telefonon lehallgatott beszélgetésben, hanem hogy azt a hanganyagot hogyan szerezték be a nyomozók. Sajnos, emiatt fordulhat elő, hogy bár egyértelmű az elkövető személye, mégis szabadon sétálhat ki a tárgyalóteremből – mutatott rá Simon Ernő, a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség vezetője. Megjegyezte, ma már a rendőrök is sokkal jobban figyelnek az eljárási szabályok kifogástalan betartására.
Leplezett nyomozás
Fentiek kapcsán az új büntetőeljárási törvény fontos változást hoz a leplezett eszközök szabályozásában. Ezeket három szinten alkalmazzák a nyomozások során. Az elsőnél a nyomozó hatóság (rendőrök vagy vámosok) „puhatolózás” jelleggel mindenféle külső engedély nélkül gyűjthet adatokat, akár titkosan, együttműködő személy útján, külső (utcáról történő) megfigyelést végezhet vagy csapdát állíthat. A második szinten ügyészségi engedély szükséges, például bankszámlamozgások nyomon követéséhez, fedett nyomozó alkalmazásához, álvásárláshoz (drog). A legszigorúbb esetben pedig, amikor lényegében alkotmányos alapjogokat kell megsérteniük, bírói engedéllyel járhatnak el, ilyen egy ház belső átkutatása, oda kamera vagy lehallgató készülék telepítése, telefonlehallgatás, e-mailek elolvasása.
A bíró szerepe
– Az ezekre vonatkozó szabályozás eddig elszórtan volt a különböző rendőrségi és egyéb törvényekben, most mindet belefoglalták a büntető eljárási törvénybe. Módosult az is, hogy korábban egy bírónak csak egy adott pillanatban volt rálátása egy ügyre, például kiadott egy engedélyt lehallgatásra, aztán nem tudta, mi történik; gyakran egy következő lépést már egy másik bíró tett meg – magyarázta a főügyész.
Most ugyanaz a bíró végig felügyeli a leplezett adatgyűjtést, bármikor bekérheti, ellenőrizheti a kapcsolódó iratokat, kontrollálhatja a folyamatot. Ezzel várhatóan kiküszöbölhető, hogy a per során derüljön ki, valamilyen törvényességi probléma miatt nem használható a titkos módon beszerzett bizonyíték”
Megyénkben is alkalmazzák
Hangsúlyozta: továbbra is csak konkrétan meghatározott időre, személyre és célra lehet leplezett adatgyűjtéshez engedélyt kiadni. Változott azonban, hogy a beszerzett információ hogyan használható fel: eleinte csak akire megkérték és csak adott bűncselekményre. Előfordult, hogy egy drogügyben történő lehallgatáskor valaki váratlanul egy gyilkosságról kezdett beszélni, és ezt a hanganyagot később nem használhatták fel utóbbi perben bizonyítékként. Az új szabályozás szerint azonban kiemelt bűncselekményeknél hasonló esetben már bíróság elé vihetik az így szerzett bizonyítékot. (Valójában ez a szabály többször módosult, az utolsó időben már a régi eljárási törvény is a mostanihoz hasonló felhasználhatóságot engedett.) http://www.boon.hu/titkos-akciok-szigoru-felugyelet-alatt/4020634
