Takács Krisztián Csipi – Terepfutás MISKOLCI TEREPFUTÓK – UTÁLLAK BENNETEKET...nem emelnék ki név szerint senkit, mivel úgy általában mindannyiatokat…utállak benneteket, mert csak felültök a villamosotokra (ami tök pöpec, sokkal pöpecebb, mint a négyeshatos) és ott vagytok a Bükk keleti kapujában…ráadásul Miskolcon nincs húgyszag a Blahán, igaz Blaha sincs, bár annyira nem ismerem a várost…két hete a Csanyik völgy és Lillafüred környékén volt szerencsém futni egy szűk harmincast a Spartan Beast miskolci futamán…tekintsünk most el attól, hogy a Spartan Race az nem terepfutás, aki volt már ilyenen, az tudja: de, az…:-)…a különbség annyi, hogy itt 25 km környékén is átélheted azt a nyomort, ami normál esetben csak az ultratávok sajátja…miskolci terepfutók – nem szeretlek benneteket…az év legszebb őszi napján futhattam most a Bükkben, ez talán rátett egy lapáttal az élményre, de már többedszerre állapítom meg, hogy nagyon szép a Bükk és terepfutó szempontból pont elfogadható nehézségeket rejt…most ugyan másfél centi sár volt a szemgolyómon, de ha 160-as BPM-mel pislogtam, azért volt lehetőségem nézelődni, sőt -bár sietős volt a menetem-pár helyen még kisebb kerülőt is tettem a látványért…sajnos ritkán jutok el erre a tájegységre, de ha mégis, akkor mindig jó emlékekkel térek haza…Bükkiki, Less Nándi, Tortúra és most ez a Spartan izé…szuper szervezések, csodaszép útvonalak, nulla unalom…ha nem lennék eljegyezve szeretett Börzsönyömmel, akkor egyenes út vezetne az anyagi romláshoz, utazhatnék majd’ minden hétvégén 3-400 km-t…miskolci terepfutók, irigykedem rátok, pedig mi itt Középföldén elég jól el vagyunk látva futnivalóval…irigykedem rátok és az is csak minimális elégtétel, hogy az imént durrantott egy négyest a Fradi Diósgyőrben…mondjuk pont leszarom a focit, de azért ezt megérdemlitek a csodaszép Bükkért…
