Bár Magyarországon 2018 nyarának első fele nem akasztotta ki a hőségrekordmérőt, attól még, hogy idén még nem dőlt meg egyetlen napi hőmérsékleti maximum sem, ezekben a hónapokban is jól látszik, hogy a klímaváltozás létező dolog.
Ami megnyugtató lehetne, az is aggasztó
Önmagában egy-egy hőmérsékleti rekordból nem lehet következtetéseket levonni, egyszeri, akár rövid idejű és kis kiterjedésű hatás is okozhatja, úgy, hogy közben az adott időszak valójában átlagoshoz közeli hőmérsékleti értékeket mutat.
Az azonban már árulkodóbb, ha egy-egy évtizedben több hőmérsékleti rekord is megdől, még inkább, ha ez nem csupán egy-két év hőhulláma miatt van így, hanem több évben is előfordul.
Akkor talán nincs is semmi gond:
1900-1950 KÖZÖTT 35, 1950-2018 KÖZÖTT CSAK 34 HŐMÉRSÉKLETI MAXIMUMOT JEGYEZHETTÜNK FEL,
A képet ugyanis a század első felét illetően a húszas évek torzítják, és kiugróan 1921, amelyhez egymagában 8 hőmérsékleti csúcs köthető június 1. és augusztus 7. között.
A 20. század első két évtizede e tekintetben mérsékelt, csupán 12 legforróbb nap jött össze. A húszas évek már más képet mutatnak csak ez az évtized – az említett 1921-es évvel együtt – 16 rekordot hozott, a harmincas évek viszont már csak kettőt. Aztán újabb visszafogott évtizedek jöttek: az 1940 és 1959 közötti időszakból 8 nap van a mai napig is a legforróbbak között – 1945, 1950 és 1952-ből, de az 1960 és 1979 közötti időből csupán egyetlen egy melegrekord van amely ma is érvényes, méghozzá 1962-ből.
A huszadik század utolsó 20 éve sem mutat nagy ugrást Magyarországon: hét hazai rekordot hozott a hidegháború végének időszaka. Az ezredforduló viszont már egészen más képet mutat e tekintetben is.
A 21. század első 18 éve nagy rekorder: 9 év adott erre az időszakra napi maximum hőmérsékleti rekordot, összesen 24-et.
De ha el is maradtak a rekordok a csöndesebb évtizedekben, a folyamat valójában nem szakadt meg, az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedett, amit gyönyörűen megmutat ez az animáció. Index.hu
