Az elkövetkező évtizedekben
alapjaiban alakul majd át az európai népesség , hiszen az átlagéletkor
kitolódik, és a 65 év felettiek aránya is növekedni fog a 15-64 éves aktív korosztályhoz képest. Az
EU nagy kihívások előtt áll.
Mindazonáltal a jövő előrejelzése nagyon problematikus. Elég, ha azt látjuk, mekkorát tévedett a
történelem egyik legnagyobb közgazdásza, J. Keynes, amikor 1930-ban azt jósolta, hogy száz év
múlva a munkahét csak 15 órás lesz. Ezt alapul véve a jövő jelenlegi előrejelzései – amelyek az
automatizálásból, a robotizálásból és a mesterséges intelligenciából indulnak ki – néhány év múlva
hibásnak bizonyulhatnak. Ezzel szemben a demográfiai adatok az elkövetkező évtizedek tekintetében
meglehetősen világos és majdnem megkérdőjelezhetetlen képet mutatnak a jövőről, amely nem
más, mint az európai népesség nagymértékű elöregedése. A lakosság elöregedése pedig kivétel
nélkül jelentős társadalmi-gazdasági hatással lesz az Európai Unió (EU) valamennyi országára.
Az EU-országokban az elöregedés fő oka az alacsony születési arány. A népesség megőrzéséhez
szükséges határértéket akkor érjük el, ha az egy nőre eső születésszám 2,1 (úgynevezett bruttó
születési arány). Az európai statisztikák alakulása 2007 óta több mint beszédes. Az EU-országokban a 2 körüli értéket az elmúlt évtizedben csak Franciaországban és Írországban érték el, az EU28 átlaga viszont már régóta az 1,6-os érték körül mozog. A visegrádi országokban a születési arány még inkább ezen érték alá esik. Magyarországon 2016-ban a születési arány 1,53, az elmúlt húsz évben pedig csak 1,33 volt. A jövő ebből a szempontból egyértelműen körvonalazódik.
Magyarország is érintett
A lakosság elöregedése nem kerülhető el sem Európában, sem Magyarországon. A népesség
idősödése két szinten játszódik le. Először is, növekedni fog az átlagéletkor. Másodszor, ami
társadalmi-gazdasági szempontból fontosabb, hogy a 65 év felettiek aránya a 15-64 éves aktív
népességhez képest növekedni fog. (Illetve növekszik már most is.) Így tovább mélyül az ún. „old age dependency ratio” (időskori függőségi ráta), ami azt fejezi ki, hogy hány 65 év feletti ember esik száz
15-64 év közötti emberre. Az EU esetében 2015-ben ez az arány 28,8 volt, Magyarországon pedig
26,5. 2050-re azonban ez az érték már 50,3-ra becsülhető az EU-ban és 48,9-ra Magyarországon.
„Egyszóval, az EU nagy kihívások előtt áll és meglehetősen komoly problémákkal néz szembe.” –
mondta Miroslav Novák, az AKCENTA CZ szakértője.
A jövőben a demográfiai helyzetet nézve jelentős változások várhatóak, a következő négy területen
biztosan:
munkaerő-piac,
gazdaság potenciális növekedés,
fenntartható szociális rendszerek,
ingatlanpiac.
Ami a munkaerőpiac változását illeti, előreláthatólag jelentősen nő a 65 év feletti korosztály
foglalkoztatottsága. A népesség elöregedésével összefüggő munkahelyek számának növekedése is
várható, különösen az egészségügyi és szociális ellátás területén. A munkaképes korú lakosság
csökkenésének hatására a potenciális gazdasági növekedés visszaesésével is számolni kell.
Az elöregedés az ingatlanárakra is kihat
A munkaerőpiactól csak egy lépésnyire van a szociális rendszerek fenntarthatósága. A tagállamok
államháztartása kifogásolható szinte az egész EU-ban (beleértve Magyarországot is), a lakosság
elöregedése egyértelmű következményekkel jár majd. A mai harmincasok a későbbi nyugdíjba
vonulással és az alacsonyabb nyugdíjakkal kénytelenek számolni, de nagy a valószínűsége annak is,
hogy a kettő kombinációjával találják szembe magukat. Az is kérdés, hogy milyen szociális
szolgáltatásokat fizet majd az állam, és mit fog nyújtani felár ellenében. Az „ingyenes”
szolgáltatásokból lesz nyilvánvalóan kevesebb. Végül az a kérdés is felmerül, hogy a lakosság
elöregedése milyen hatással lesz az ingatlanárakra. Különösen a fő és a helyi központokon kívül eső
ingatlanok árai vannak veszélyben olyan helyeken, ahol nem áll rendelkezésre magas színvonalú
infrastruktúra, nincs munkalehetőség és a fiatalok elvándorolnak.
„Azzal kapcsolatban, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek majd az európai országok az
elkövetkező évtizedekben, Japán példáján keresztül alkothatunk némi fogalmat, ahol az „elöregedés”
tekintetében mintegy 20 évvel Európa előtt járnak. Egy sor hasonló problémával már most kénytelen
szembenézni az EU.” – mondta Miroslav Novák. A Közép-európai országoknak legalább némi vigaszt
jelenthet az a tény, hogy Európában egyes országok, mint például Olaszország, még negatívabb
demográfiai görbét mutatnak.
