Hamarosan nagy munkálatok
kezdődnek a diósgyőri várnál: a teljes külső és belső rekonstrukció azt a célt szolgálja, hogy ugyanúgy nézzen ki az épület, amilyen a középkorban lehetett.
A vizesárok helyreállítására és a hidak újjáépítésre 6 milliárd forintot különítettek el, és a projekt további részeire is biztosítottak egy 5 milliárd forintos keretet – írja a turizmus.com. A diósgyőri várat gondozó miskolci önkormányzat célja az, hogy az épületegyüttes visszakapja középkori kinézetét.
A most induló, második fejlesztési ütemben 4508 négyzetméternyi új épületet alakítanak ki, és 652 négyzetméternyi külső területet is restaurálnak. Visszaépítik a nyugati palotaszárnyat, a palota magas tetőit, rekonstruálják a tornyokat, megépítik a gyilokjárókat, védőtetőket.
A harmadik ütemben a külső várat újítják fel. A Királynék kertjében fűszer- és gyógynövényeket ültetnek középkori kertészettechnikával, lesznek külső várteraszok, visszaépítenek négy bástyapárt, és rekonstruálják a hajdani konyhaépületet. Ebben a szakaszban 2880 négyzetméternyi hasznos alapterületű építményt alakítanak ki, illetve 1970 négyzetméternyi külső térnek adják vissza középkori külsejét.
A királynék vára
A várat történelmi források 1340-ben már királynéi javadalomként említik, és akkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta.
Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették Diósgyőr várát a királynék váraként.
Az 1526-os mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult. 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak.
