Veronika ÉderMikor Miskolcon vagyok az Avas III. ütemben lévő lakásunkban alszom. A házsor sarkán van egy méltán híres kisbolt, amit egy garázsból alakitottak ki. Ma buszjegyert mentem be mikoris mögöttem benyitott egy férfi egy csokor szép, friss virággal (az út menti bokorról) amit letett a banánok tetejére, akkuratusan, felhívta a boltos kisasszony figyelmét arra, hogy ez az övé és tegye vízbe. A boltos kisasszony kis fintorral nyugtázta ezt. Mondtam neki, hogy ez milyen romantikus, és kérdeztem, esetleg az udvarloja – e ez a férfi. Nem. Tudod, mondta, itt lakott a 44-ben, de elitta a lakást, most hajléktalan, a nyugdíját meg az okmanyait itt tartjuk a boltban, hogy ne lopják el tőle, minden nap idejon, vissza ide, ahol leélte az eddigi életét, csak este megy be a hajléktalan szallora.Akkor is nehezen. Télen rendőrt kellett hívni, hogy vigye be, majdnem megfagyott a régi lakásának az erkelye alatt.
