A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság a
magyarországi Érszűkület Napot idén már ötödik alkalommal szervezi meg országszerte 6
helyszínen. Az előző évekhez hasonlóan ingyenes kockázatfelméréssel, önpulzustapintás-
oktatással tanácsadással és tájékoztató kiadványokkal várják az érdeklődőket helyszíneken.
Idén a dohányzás, mint a legfontosabb módosítható kockázati tényező áll a figyelem
középpontjában.
Az érszűkület, más néven perifériás verőérbetegség Magyarországon körülbelül 400.000
embert érint. A téma és a problémakör az elmúlt időszakban a médiában is többször
reflektorfénybe került, például a magyarországi végtag amputációk kimutatottan magas száma
okán.
Az alsó végtagi verőérszűkület sokáig észrevétlen maradhat, részben a tünetmentes
kórformák, részben a hasonló tüneteket mutató egyéb megbetegedések miatt. A lábakban lévő
erek szűkülete ugyanaz a betegség, mint a szívkoszorúserek vagy az agyi erek hasonló
betegsége, így az okozott tünetek is hasonlóak. A szívkoszorúserek betegsége például
mellkasi fájdalmat okoz, előbb terhelés közben később nyugalmi állapotban is, a legsúlyosabb
következmény pedig az infarktus, a szívizomelhalás. Az alsó végtagi érszűkület hasonló
tüneteket – fájdalmat – okoz a lábban, előbb terheléskor, majd már nyugalomban is fájdalom
lép fel, a legsúlyosabb következmény pedig itt is a szövetelhalás, ami amputációt tehet
szükségessé.
A keringészavar kimutatásának jelentősége tehát nem csak az alsó végtagi panaszokkal
kapcsolatos. Az érintett betegek szív- és érrendszeri kockázata (szívinfarktus, agyi
keringészavar, keringési betegségen alapuló halálozás bekövetkezése) rendkívül magas, így az
érszűkület diagnózisának felállítása jelentősen befolyásolja a komplex megelőző stratégia
kidolgozását.
Az alsó végtagi érszűkület legfontosabb kockázati tényezői: a kor, a magasvérnyomás-
betegség, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség, de emellett a kockázat kapcsolatban áll
az életmóddal (pl. dohányzás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás), valamint
örökletes tényezők is szerepet játszanak.
A magyarországi Érszűkület Napot az európai „PAD and Vascular European Days”
kezdeményezés részeként tartják meg, és a nemzetközi kampány az idei évben külön
figyelmet szentel a dohányzásnak, mint az egyik legfontosabb módosítható kockázati
tényezőnek. (az életkorunk és a nemünk például nem módosítható kockázati tényező, de azon, hogy
dohányzunk, lehet változtatni!)
A dohányzás a szervezet szinte minden szervét károsítja, számos betegséget okoz, és általában
csökkenti a dohányzók egészségét. A dohányfüst több mint 7000 vegyi anyag halálos
keverékét tartalmazza; ezek közül több száz ártalmas, és mintegy 70 rákot okozhat. A
dohányzás az összes tüdőrákos halálozás mintegy 90%-át, a krónikus obstruktív
tüdőbetegséggel (COPD) összefüggő halálozás körülbelül 80%-át okozza. A dohányzás az
érelmeszesedés minden megjelenési formájának kockázati tényezője, de nagyobb kockázatot
jelent a perifériás verőérbetegség szempontjából, mint a koszorúér-betegség esetében.
Azok, akik abbahagyják a dohányzást, jelentősen csökkentik a betegség és a korai halálozás
kockázatát. Bár az egészségügyi előnyök nagyobbak azok számára, akik korábban hagyják
abba a dohányzást, bizonyított tény, hogy a leszokás minden korban előnyös.
A dohányzás abbahagyása növeli a hosszú távú túlélést az érszűkületben szenvedő
betegeknél, sőt egyes tanulmányok azt mutatták, hogy leszokás esetén az érszűkület tünetei is
javulnak. A nyugalmi fájdalom, a kritikus végtagi keringészavar megjelenése a dohányzás
abbahagyása után csökken. Egy vizsgálatban a folyamatos dohányzók 16%-ánál alakult ki
nyugalmi lábfájdalom 7 év alatt, míg az egykori dohányosokban ilyesmi egyáltalán nem
jelentkezett! Hasonlóképpen, a végtag amputáció aránya azokban, akik továbbra is füstölnek,
magasabb, mint azoknál, akik leszoktak.
Egy klinikai tanulmányban a tízéves túlélési arány (tehát azon érszűkületes betegek aránya,
akik az első vizsgálatot követő 10. évben is éltek) a korábbi dohányosoknál 82% volt, míg a
folyamatos dohányzók esetében a túlélés csak 46% volt. Egy másik vizsgálatban érműtétet
követően nézték a túlélési arányt, ami lényegesen nagyobb volt a dohányzást abbahagyó
betegek esetében, mint azoknál, akik továbbra is dohányoztak (66% vs 36%), és öt év alatt a
különbség kétszeresére nőtt.
A dohányzás „megszüntetésére” irányuló terápiák közé tartoznak a tanácsadás és a különböző
gyógyszeres kezelések. Az egészségügyi szolgáltatóknak fokozniuk kell az erőfeszítéseket és
segíteni a dohányzás abbahagyását, mivel ez a verőérbetegségek és különösen az érszűkület
egyik igen fontos, módosítható kockázati tényezője!
A szervezők 2018. március 22-én 11 és 17 óra között, 6 helyszínen, egész napos orvosi
tanácsadással, tájékoztató kiadványokkal, rizikófelmérő tesztekkel, és a betegség
megállapítására szolgáló boka/kar index méréssel, valamint pulzus önvizsgálat oktatással
várják majd az érdeklődőket. Idén külön figyelem irányul a dohányzásra, a dohányzásról
történő leszokás jelentőségére.
