Több körzetben omlik
le a fal az ellenzéki pólusok között, és ettől joggal aggódhat a toronymagasan vezető Fidesz.
Október elejéig úgy nézett ki, hogy a gyöngyösi választókerületben lesz az egyik legnagyobb hármas csata 2018-ban. A Fidesz 2014-ben egy hajszállal nyerve elvitte a körzetet, de a most is induló Vona Gábor Jobbik-elnök csak egy százalékkal maradt le (37, illetve 36 százalékot kapott a fideszes és a jobbikos). Az MSZP akkor 22 százalékkal nem tudott beleszólni a győzelemért folyó versenybe, de pár hónappal ezelőtt bejelentkezett Hiesz György, Gyöngyös MSZP-s polgármestere, hogy ő bizony 2018-ban a parlamenti helyért fog indulni.
Vagyis egy erős hármas verseny kezdett kibontakozni a Fidesz-MSZP-Jobbik trió között. Ám Botka László visszalépése után Hiesz információnk szerint már jelezte, hogy mégsem hajlandó elindulni jövőre, így az MSZP-ben arról beszélnek, hogy helyben erős jelölt híján Vona magához csábíthatja a szocialista szavazókat is. És az ellenzéki szavazatokat összeadva a Jobbik elnöke már kényelmesen megverheti a fideszest.
A gyöngyösi példa jól jelzi, mi az az egyetlen dolog, amitől a Fidesz igazán tarthat 2018-ban.
A közvélemény-kutatások persze a Fidesz hatalmas előnyét mutatják, és a kormány kezében számtalan olyan eszköz van, amellyel tovább növelheti Orbán népszerűségét (a kormányzati reklámkampányoktól kezdve az Erzsébet-utalvány osztogatásáig). A jelenlegi számok és a tendencia alapján elképzelhetetlen, hogy ne a Fidesz nyerje a jövő évi választásokat.
A kampányra rálátó fideszesek, de még az ellenzéki politikusok is elismerik háttérben: nem látni most, mi tudná megakadályozni a Fidesz újabb győzelmét, de az előbb említett tényező némi bizonytalanságot okoz a Fideszben, meg az ellenzéki oldalon is.
Végül mennyire találnak egymásra a baloldal és a Jobbik szavazói?
Nem a pártok tervezett, kialkudott együttműködéséről van szó. A nyilatkozatok, az erről szóló kutatási adatok és puszta érdekkülönbségek miatt is kizártnak látszik, hogy az MSZP-DK, illetve a Jobbik koordináltan induljon, pláne, hogy közös listát hozzon össze.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke a párt legutóbbi választmányán kijelentette a Jobbikra célozva, hogy „Horn Gyula pártja nem működhet együtt a szélsőjobboldallal”.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig a miniszterelnök-jelöltté választása utáni beszédében kijelentette: „Sem elvi, sem gyakorlati lehetőség nincs az ellenzéki pártokkal összefogni, hiszen ők is felelősek, hogy itt tartunk”
Az együttműködés tehát kizárva, tudomásunk szerint háttérben sem zajlik semmilyen egyezkedés, nincs paktum a két ellenzéki pólus között. Vona ugyanakkor felfedte azt is, hogy bár az ellenzéki pártokkal nem akar együttműködni, a szavazóik voksaira, „a kormányváltást akaró magyar nép összefogására” számít. Botka László ugyanezt a csoportot nevezte „elégedetleneknek”, és neki az volt a célja, hogy a Jobbiktól hódítsa el (vissza) a kormányváltást akaró szavazókat.
A két ellenzéki párt, az MSZP és a Jobbik ezért nem támadta egymást igazán az elmúlt hónapokban, nehogy magukra haragítsák az egyelőre a másiknál lévő potenciális szavazókat. Vona ezért kezdett el az utóbbi hónapokban a baloldali füleknek kedves szólamokat szajkózni, Botka visszalépése után nyílt levelet is írt a baloldali szavazóknak. Vona történelmi szövetséget ajánlott a baloldaliakkal, és azt üzente: „akarja-e velünk együtt leváltani ezt a kormányt, és utána részt akar-e venni a nyugodt és békés építkezésben? Ha az Ön válasza erre a kérdésre az, hogy igen, akkor mi összetartozunk.”
Teljes cikk itt: http://index.hu/belfold/2017/10/24/baloldal_jobbik_szavazok_atjaras/
