Magyarországra jön az igazságügyért felelős biztos, hogy tájékozódjon a kötelezettségszegési eljárás állásáról.
Magyarországon a roma gyerekek 60 százaléka továbbra is más gyerekektől elkülönítve tanul. Rajtunk kívül csak Bulgáriában és Szlovákiában ilyen magas ez az arány, holott, ahogy Vera Jourová igazságügyért felelős Biztos egy augusztus végén tartott beszélgetésen kiemelte,
minden roma gyereknek pontosan ugyanazt a hozzáférést kell biztosítani az iskolákhoz, mint másoknak. Az oktatás a kulcsa a társadalomba való jobb beilleszkedésnek.
Vera Jourová a tagállamok nemzeti roma integrációs stratégiájában (2011-2020) eddig elért eredményeket értékelte. Az erről készült jelentést minden uniós állampolgár nyilvános konzultáción október 27-ig véleményezheti.
A jelentés vegyes képet mutat az oktatás, foglalkoztatás egészség és lakhatás terén eddig elért eredményekről: az Európai Unió országaiban csupán szerény és egyenlőtlen előrelépés történt ezeken a területeken. Miközben 2016-ig javult a kora gyermekkori nevelésben részesülők aránya, és kevesebben iskolaelhagyó volt 2016-ban mint 2011-ben, ugyanakkor 38-ról 51 százalékra nőtt azok aránya, akik sem az oktatási rendszernek, sem pedig a munkaerőpiacnak nem részesei, ami a jelentés készítői szerint mutatja mekkora gondok vannak az oktatásból a munkaerőpiacra történő átlépésben. Az ezen a téren bevezetett intézkedések pedig nem elég hatékonyak. Ez a mutató nemcsak Magyarország, hanem Spanyolország, Szlovákia, Románia és Csehország tekintetében is nőtt. A jelentésben felhívják a tagállamok figyelmét arra is, hogy hatékonyabban kell küzdeniük a diszkriminációval és a cigányellenességgel szemben.
Az iskolai elkülönítés az az ügy, roma gyerekek tömeges és indokolatlan fogyatékossá nyilvánítása mellett, ami miatt – Csehország és Szlovákia után – 2016-ban kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben is. Az eljárás részeként még 2017-ben Magyarországra látogat Vera Jourová, hogy személyesen is informálódjon a romák integrációjában bekövetkezett változásokról – nemcsak a jogalkotás, de a jogalkalmazás területén is.
Jourová látogatásától függetlenül tényfeltáró küldöttség is érkezik majd október végén Brüsszelből Magyarországra, miután először Szlovákiába és Csehországba mennek el. Vizsgálni fogják, hogy az eljárás megindítása óta a kormány intézkedéseinek milyen eredményei lettek. Arról, hogy a kötelezettségszegési eljárás milyen irányba folytatódik, novemberben dönt a Bizottság, azután, hogy elemezték az addig beérkező új információkat.
