Szó volt a
határon túli magyar oktatásról is. Többek között arról, hogy azért kell magas színvonalú magyar iskolákat csinálni, hogy ne adják a magyar családok a gyerekeket más iskolákba azzal az indokkal, hogy azok jobb oktatást nyújtanak, könnyebben mennek egyetemre onnan. De az az oldala is, hogy a magyar kultúrához sokkal inkább kötődnek a magasabb iskolai végzettségű külhoni magyarok. És az is szóba került, hogy sokszor, például Szlovákiában azért nem adják magyar iskolákba a gyerekeket a magyar családok, mert azokba sok cigány gyerek jár.
Balog Zoltán itt elmondta, hogy:
A magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás.
Balog szerint ezt el kell dönteni, és arra programot csinálni.
A cigányság ügyében meg kell hozni a döntést, és az iskolarendszernél, amit mi építünk Budapestről, azt kell átgondolni, mit értünk magyar iskolán
– mondta. Hozzátette, hogy azt is el kell dönteni, hogy a közös iskola jó-e, vagy esetleg külön iskola kellene a cigány gyerekeknek, külön rájuk vonatkozó programmal.
A kutatás eredményeinek sorolásánál az is kiderült, hogy míg korábban például az erdélyi magyar fiatalok célországként tekintettek Magyarországra, addig mára ez megváltozott, tranzitország lettünk, Nyugat-Európába mennek inkább.
Balog Zoltán elmondta azt is, hogy nagyon komoly eredménye a kormánynak, hogy a házasságkötés és a gyermekvállalás rossz tendenciáját sikerült megfordítania, és ezt szeretnék kiterjeszteni a határon túli magyar közösségekre is, ezért hoztak többek között olyan döntéseket, hogy az anyasági támogatás minden megszületett magyar gyermek esetén jár, függetlenül attól, hogy milyen országban született. index.hu
