Miután Orbán Viktor ma kivételes államférfinak nevezte Horthyt, érdemes felidézni, miként vélekedik a kormányzóról az egyik legnagyobb hazai szaktekintély.
Romsics Ignác történész 2012-ben állt ki a nyilvánosság elé Horthy Miklós pályafutását értékelni, amikor Gyömrő képviselőtestülete tervbe vette, hogy Horthyról nevezik el a város főterét. Romsics másfél órás előadást tartott, a Hetek cikke alapján felidézzük a legfontosabb megállapításokat.
A megtorlások
A Tanácsköztársaság bukása után kezdődött fehérterrorban vitathatatlan Horthy felelőssége. Az 1920-ban – eleinte úgy tűnt: csupán ideiglenesen – kormányzóvá választott Horthy nemcsak tudott a Héjjas- és Prónay-féle különítmények kegyetlenkedéseiről, de biztatta is őket a megtorlásra. A bírósági ítéletek nélkül meggyilkoltak – baloldaliak, zsidók – számáról megoszlanak a vélemények, Romsics ezer és kétezer közé teszi.
Az ország gyarapítás
Magyarország 1938 és 1941 között több lépcsőben visszakapta a trianoni békekötés kapcsán igazságtalanul elcsatolt területeinek egy részét. Horthy minden visszacsatolt területre – a Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélybe, a Délvidékre – fehér lovon bevonulva ünnepeltette magát mint ország gyarapítót. Romsics szerint azonban a területek visszacsatolásában Horthy nem játszott lényeges szerepet, azt kizárólag a németek és az olaszok döntéseinek köszönhetjük.
A II. világháború
Vitathatatlan viszont Horthy szerepe a Szovjetunió elleni hadüzenetben: a németek nem kérték, hogy Magyarország kapcsolódjon be a szovjetek elleni háborúba az oldalukon, a szovjet külügyminiszter pedig megüzente, hogy ha Magyarország semleges marad, a Szovjetunió a háború után figyelembe veheti területi igényeinket. Mindennek ellenére
Horthy beugrasztotta hazánkat a második világháborúba, aminek következményei ismertek.
A vidéki zsidóság
A legfontosabb kérdés Horthynak a vidéki zsidóság elpusztításában játszott szerepe. Romsics előadásában világossá tette: a kormányzó felelőssége vitathatatlan, még akkor is, ha végül más háborús bűnösökkel ellentétben nem állították bíróság elé. 1944. május közepétől alig másfél hónap leforgása alatt a Horthy vezetése alatt álló Magyarországról négyszázharminchétezer zsidó származású magyar állampolgárt vittek náci gyűjtőtáborokba és végső soron a biztos halálba, ezért hiába próbálják a szélsőjobbosok a németekre hárítani a népirtás felelősségét, mint Romsics is megerősítette: Adolf Eichmann mindössze néhány tucat némettel tartózkodott Magyarországon, az áldozatok összegyűjtését és vagonokba zsúfolását a magyar közigazgatás dolgozói és a csendőrség végezte el.
A budapesti zsidóság
„Tény viszont – mondta Romsics –, hogy a budapesti zsidóság deportálását megakadályozta a kormányzó.” Ez a tény azonban, tehát, hogy Horthy a németek akarata ellenére képes volt megakadályozni a budapesti zsidóság kiirtását, arra utal, hogy ugyanígy képes lehetett volna megakadályozni néhány hónappal korábban a vidéki zsidóság deportálását is – mondta a kormányzóval kapcsolatban Romsics Ignác.
Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a 20. századi magyar történelem, a két világháború közti korszak.
atv.hu
