Egyszer elmehetne Tiba vérvételre az SZTK-ba reggel hetvenedmagával egy levegőtlen agyonzsúfolt előtérben várakozva, majd tizedmagával egy szekrény mögött vetközve – különösen téli öltözékben – megtudná, milyen a saját intézménye. Nem az osztályvezetőktől tájékozódva, hanem saját két szemével győződhetne meg az embertelen állapotokról. Ha állatokat zsúfolnának így össze, az állatvédők már rég teleharsonázták volna a médiát, de emberekkel rendjén van ez így. A sorszámosztó se semmi a hajnali órákban, mert telefonon már miért is lehetne, pláne interneten.
Az olyan XXI. századi lenne. Keljen a beteg hajnalban, és álljon csak sorba aztán várjon pár órát, vagy menjen haza, és jöjjön vissza 8-ra.
