Nagy kihívást állít Magyarország elé a népesség elöregedésének problémája, ám az ország egyes régiói különösen nagy bajban vannak. A déli országrészen jóval gyorsabb a természetes fogyás, mint máshol, míg a két északi régió a belföldi migráció miatt ürül ki rohamosan. Az országon belüli és a nemzetközi vándorlás egyértelmű nyertese Közép-Magyarország, így egyedüli régióként itt még növekszik a népesség.
A természetes fogyást ellensúlyozni tudja a bevándorlás és – regionálisan vizsgálódva – a belföldi vándorlás is. Az országba érkező és az országon belül zajló migráció jellemző irányát pedig normál esetben a gazdasági fejlettség határozza meg, így nem véletlen, hogy messze a leggazdagabb központi régió a migrációs folyamatok egyértelmű nyertese. Itt a legmagasabbak a fizetések, itt kínálják a legtöbb munkát, és az infrastruktúra is itt a legfejlettebb.
A Budapestet is felölelő közép-magyarországi régió az egyetlen olyan a hétből, amelynek népessége stabilan növekszik, ezt pedig elsősorban a pozitív belföldi vándorlási mérlegének köszönheti, de a nemzetközi migráció is nagyban hozzátesz.
Ez az igazi baj 2.0: Magyarország északi része kiürül, a déli pedig kihal
A központi régión kívül a második legfejlettebb terület, az Ausztriával és Szlovákiával is határos Nyugat-Dunántúl az egyetlen régió, ahol a belföldi és a nemzetközi migráció is pozitívan járult hozzá az elmúlt bő egy évtizedben a lakosságszám alakulásához. A népesség ugyanakkor enyhe csökkenést mutat, mert bár a migrációs mérleg pozitív, a természetes fogyás mértéke kicsit nagyobb annál.
Közép-Dunántúlról mondhatjuk még el, hogy az elmúlt bő egy évtized számai alapján a belföldi migrációs mérlege nullszaldós, azonban az ország összes többi régiójából költözik el a népesség.
Az elnéptelenedés problémájával Észak-Magyarország és Észak-Alföld küzd a leginkább, ebből a két régióból olyan sokan költöznek el az ország más részeire, hogy az meghaladja a természetes fogyásból (születés-halálozás mérlegéből) fakadó népességcsökkenés mértékét.
Észak-Alföldön nem is kicsi a különbség: míg az elmúlt 12 évben nagyjából 50 ezer fővel apadt a népesség a természetes fogyásból kifolyólag, addig közel 90 ezren vándoroltak el az ország más területeire.
A fiatalok, fiatal felnőttek elvándorlása pedig közvetlenül és közvetetten is negatívan befolyásolja a demográfiai folyamatokat egy adott régióban, hiszen a hátrahagyott területen nő az átlagéletkor, és a születésszám is csökken.
Megjegyzendő, hogy az elmúlt három évben egyre többen vándorolnak be külföldről Észak-Alföldre, ami némileg tompítja a negatív folyamatokat. Mindez az ukránok bevándorlásának köszönhető, ami a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-es kirobbanása óta felgyorsult.
Egy válasz
Ez az elnéptelenedés és kiürülés 1989-től napjainkig tart 2022-ben is és még nagyon sokáig fok. Nyugat Dunántúl, Budapest, Közép-Magyarország ahol a legtöbb munkahely azon térségek gyarapodnak. Dél-Dunántúl, Dél Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország (benne mi is) elnéptelenedünk de látszik Miskolcon is nem csak intézmények zárnak be de rendezvények is megszűntek. Lassan már egy jó vidéki ivó kocsma sincs mert van ahol kistelepüléseken még a kocsma is bezárt. Mondták anno régen „Majd a Dunántúl húzza fel magával Kelet, Dél és Észak Magyarországot hát nem így lett nem vettük még észre, hogy „húznának fel magukkal” Így a lábukkal szavaznak a fiatalok ezzel jelezve nem érdemes itt lakni. Tetőzi ezt a rossz közhangulati válság, rossz járványkezelés, munkanélküliség.