A Horgász Egyesületek B.-A.-Z. Megyei Szövetsége 15 évre kapta meg a halgazdálkodási jogot – ezt a legilletékesebb, dr. Kovács Gy. Zoltán, a Horgász Egyesületek B.-A.-Z. Megyei Szövetségének elnöke nyilatkozta az Észak-Magyarországnak. – Ez a jog 2017. március 31-én lejárt, ezért szövetségünk idén januárban kezdeményezte, hogy a halgazdálkodási jogot további 15 évre is mi kapjuk meg.
Mint kiderült, a vizekről szóló szerződések nem közvetlenül a Földművelésügyi Minisztériummal kerülnek megkötésre, hanem a Minisztérium vízkijelölési jogát (törvény alapján) a MOHOSZ-nak adja át, a MOHOSZ pedig a szövetséggel köti meg a 15 évre szóló szerződést.
Szigorú szabályok szerint
– Az állami szervek működési mechanizmusa szigorú szabályok szerint működik, arra szövetségünknek közvetlen hatása nincs – folytatta a megyei elnök. – Ennek ellenére szövetségünk szóban és írásban is jelezte mind a minisztériumnak, mind a MOHOSZ-nak, hogy szerződés hiányában óriási felháborodás lesz a horgászok körében, ha korlátozni kell a jogaikat. Mindkét szervezettől ígéretet kaptunk, hogy a szerződést kiemelten kezelik, és a legrövidebb időn belül alá fogjuk írni.
Addig viszont nem minden halat lehet elvinni a tóból. Azért, mert 2017. április 1. napjától – a szerződés aláírásáig – a víznek nincs halgazdálkodásra kijelölt szervezete. Ebben az esetben a halászatról szóló törvény értelmében az alábbiak szerint „horgászhatunk”: az horgászhat, akinek érvényes állami horgászjegye van, de a kifogott őshonos halakat vissza kell engednie, azok nem vihetők el, csak a nem őshonos halak (kárász, törpeharcsa, amúr, busa).
– Egy ilyen helyzet szerződéskötések módosulása esetén fordulhat elő, tehát 15 évenként – mondta dr. Kovács Gy. Zoltán. – Megértem, hogy a horgász horgászni akar, türelmetlen, de kérem megértésüket, egy ilyen helyzet nem évente fordul elő. Ha érveim ellenére valaki elveszítette bizalmát, annak vissza fogjuk fizetni a horgászengedély árát-írja az Északmagyar
