A nyomozás még decemberben
kezdődött Havas Szófia ügyében, miután tavaly október 23-án az orosz állami televízióban az ’56-os szabadságharc résztvevőiről úgy fogalmazott: „ezek a nácik fegyverrel járták a házakat, keresték a kommunistákat, zsidókat. Ezek nem radikálisok, hanem a legvalódibb fasiszták”.
A nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda korábban azt állapította meg, hogy Havas nem tagadta a kommunista rendszer bűneit, szimplán véleményt nyilvánított, azonban ezt a főügyészség felülbírálta, és további vizsgálatra utasította a rendőrséget. Most pedig meghosszabították a nyomozást.
Havas nyilas forradalmárai. Havas Szófia 2007-ben a HVG-nek azt nyilatkozta: „1956 esetében nem szoktam forradalomról beszélni, mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen módon forradalmároknak nevezni. Ahogyan azokat a géppisztolyokkal köröző fiatalokat sem, akik ugyanúgy járták a házakat, mint 1944-ben zsidókra vadászva.” Szavaiért azóta sem kért bocsánatot, pedig erre az MSZP ’56-os munkacsoportja is felszólította őt. Később a katyni mészárlás emlékművének felállításáról szóló fővárosi határozat elfogadásakor tüntetőleg kivonult. Havas Szófia apja – aki Horn Gyula testvére volt – 1956-ban halt meg. Havas szerint felkelők ölték meg, ezzel szemben a legújabb kutatások szerint egy szovjet teherautó ütötte el. Havas Szófia politikai pályáját a Kommunista Ifjúsági Szövetségben kezdte, és az MSZMP-t is megjárta.
