Mik a kezdeti tünetek?
A kanyaró általános lappangási ideje 9-11 nap. A kezdeti tünetek már az 5-6. nap környékén megjelennek. Ezek általában a következők:
bágyadtság,
fejfájás,
étvágytalanság,
levertség, rossz közérzet,
hőemelkedés,
hányás,
hasmenés,
hurutos tünetek.
Az ezt követő 4-5 napban erősödnek a tünetek:
piros torok,
magas láz,
köhögés,
rekedtség,
erős orrfolyás,
kötőhártya-gyulladás.
Ezt követően megjelennek a betegségre jellemző nyálkahártya-tünetek is: a garaton és a szájban nagyfoltú kiütések, a szájnyálkahártyán, a kisőrlő fogak magasságában pedig megjelenik az úgynevezett Kopik-folt, amely egy apróbb elemekből álló, sárgásfehér, grízszerű felrakódás.
A bőrön lévő kiütések a 14. napon jelentkeznek, a halántékon és a fül mögött kezdődnek, majd az arcon is megjelennek a gombostűfejnyi, vörös foltok, melyek a duzzadt bőrből emelkednek ki. Pár nap alatt az egész testet ellepik ezek a foltok, melyek helyenként összefüggően jelentkeznek. Négy-öt nap alatt barnás árnyalatúvá válnak, majd eltűnnek. A foltok hámlással szűnnek meg, nem okoznak heges bőrelváltozást.
Amíg a kiütések tartanak, addig a láz is állandó tünet marad, mely a kiütések halványodásával hirtelen múlik el.
A kanyaró szövődményei
A betegség okozhat agyvelőgyulladást, ami az egyik legsúlyosabb szövődmény. Okozhat továbbá légúti szövődményeket is, mint a tüdőgyulladás, gégegyulladás, légcsőgyulladás, hörghurut, de eredményezhet középfül- vagy melléküreg-gyulladást, gyomor- és bélhurutot, kötőhártya-gyulladást vagy szívizomgyulladást is.
A ma is érvényes tapasztalat alapján 500 kanyarós betegből egy beteg meghal.
