A helyi védettség miatt
a város úgy értékesítette az ingatlant, hogy kikötötték, az új tulajdonosnak az épület homlokzatát meg kell tartani, az azt díszítő elemeket helyre kell állítani. Majd a közgyűlési előterjesztés is azt taglalja, a beruházás során kiderült, a fal erősen felázott, az épület nem rendelkezik alapozással, az egész életveszélyessé vált. A bontás során feltárt hibák miatt a helyi egyedi védelem alatt álló épület megsemmisült, így szűnt meg a védettséget alátámasztó indok. Azaz, először az épület szűnt meg, és csak ezt követi le a védettségről szóló rendelet módosítása. Ez így rendben van? – kérdeztük az önkormányzattól. Koczák Szilvia városházi szóvivő megerősítette az előterjesztésben leírtakat, és elmondta: „A veszélyhelyzet megszüntetése az elsődleges, minden csak ezt követi a sorban, például a védettségi státusz is. Tulajdonképpen nem megszüntetjük a védettséget, hanem a védett érték megsemmisülésének ténye a törlést teszi szükségessé, hiszen a védettségi státusz fenntartása a továbbiakban értelmezhetetlen.”
Egy építész szerint azonban az épülettel kapcsolatos rendeletmódosításhoz az előterjesztőnek lehetett volna csatolnia azt a dokumentumot, amely az életveszélyessé nyilvánításról szól, illetve ezt indokolja. Hogy ez miért nem történt meg, arra azt a választ kaptuk a hivataltól: a dokumentumot nem kell a rendeletmódosításhoz csatolni, de a hatóságnál megtekinthető, Részletek az Északmagyarban
