Nemcsak a bónuszosztásban volt serény a Magyar Nemzeti Bank 2016-ban, hanem az ország devizatartalékait is brutálisan szórták: egy év alatt a pénz ötödének, közel 6 milliárd eurónak vertek a seggére, és így most 24 milliárd euró van még a kasszában.
De nemcsak a devizán adtak túl,
az aranytartalék teljes egészére határidős ügyleteket kötöttek.
Korábban a Portfolio.hu cikkére hivatkozva azt írtuk, hogy ezt a tartalékot eladták, de az MNB később közölte, hogy nem ez a helyzet, hanem derivatív üzleteken keresztül befektették. Ezért az aranytartalék átkerült a jegybanki elszámolás egyik, ismert sorából egy másik, nem ismert sorába, tehát úgy tűnt, mintha elfogyott volna.
Swappolták az aranyat
Ezzel szemben elméletileg még megvan az arany, csak üzletel vele az MNB. A Portfolio második cikke szerint az MNB úgynevezett swapügyletet kötött az aranyra. Ez azt jelenti, hogy az eladás idején devizát kaptak az aranyért cserébe, majd ugyanott rögzítették, hogy bizonyos idő elteltével az MNB visszavásárolja majd ugyanazt az aranyat, amit eladott, előre meghatározott áron.
Ebben az a ráció, hogy ha a jegybank jól sáfárkodik, és időközben az arany árfolyama számításai szerint alakul, akkor profitot csinálhat az ügyleten. Kérdés persze, hogy erre alapból miért van szükség, hiszen a tartalék elsődlegesen azért van, hogy legyen hova nyúlni, ha gond van, nem arra, hogy befektessék. Az MNB szerint arról van szó, hogy a jegybank „befektetései során a kockázatok, a várható hozam és a likviditás együttes vizsgálata alapján állapítja meg a devizatartalékok optimális szerkezetét.”
Mindazonáltal ha egyszerű populista módon akarnánk megfogni a dolgot, erre akár azt is lehet mondani, hogy az MNB kvázi tőzsdézik vagy hazárdírozik az ország aranytartalékával.
A Portfolio szerint pedig mindebből az is kiderül, hogy egyrészt az MNB nemzetközi tartalékának csak rendkívül kis részét tartja aranyban (ami egyáltalán nem különleges helyzet), másrészt azt is, hogy az arany eddig sem fizikai (tömb) formában állt az MNB birtokában.
