ViktorV.Az elmúlt éjjel két tömeges baleset történt az M3 autópálya mintegy 25 km-es Heves és Borsod megyei szakaszán.
Mindkét esetnél rendkívül csúszott az autópálya burkolata, mégpedig az órák óta tartó ónos szitálás miatt.
Mindkét esetnél tucatnyi jármű ütközött össze, de a második sokkal tragikusabb következményekkel járt.
A baleset az eddigi információk szerint úgy történt hogy az emeletes buszt megelőzte egy autó, amelyik a külső sávba visszatérés közben megpördült, a buszt vezető férfi pedig reflexből próbált kitérni, hogy elkerülje az ütközést. A manővertől a busz keresztbe fordult az úton, majd az oldalára borult, majd a mögötte jövő autók egymás után csúsztak az egyre nagyobb roncshalmazba.
Az eddigi hírek szerint 3 halott, egy életveszélyes, több tucat súlyos és könnyű sérült a tömegszerencsétlenség mérlege.

Minden szó fontos, épp ezért kiemelném, hogy nem azt írtam hogy belerohantak az autók a roncshalmazba, hanem csúsztak.
Ugyanis a baleset időpontjában -7 -8 °C hőmérséklet és közepes (pár száz méteres látótávolság) de szitáló köd volt.
Mindenki által köztudott hogy a víz 0 °C alatt megfagy.
Azt talán kevesebben tudják hogy minél kisebb egy vízcsepp, annál gyorsabban fagy meg.
A köd (ami tulajdonképpen a talaj szintjén lévő felhő) mikroszkopikus méretű vízcseppekből áll. Vagyis ezek a vízcseppek akár már -1 °C foknál is képesek megfagyni, nemhogy -8 °C hőmérsékleten.
Ha pedig szitál a köd az azt jelenti, hogy a felhő nem képes a vízcseppeket a levegőben tartani, mert a méretük meghaladja azt a cseppméretet ami a levegőben tud maradni.
Az elmúlt éjszakai időjárási helyzet gyakorlatilag olyan volt mint egy ónos eső, csak mikroszkopikus cseppekkel.
Amit ki akartam hozni ebből a rövid meteorológiai kiselőadásból a következő:

Már most 99,9%-ra veszem, hogy a vizsgálat azt fogja kihozni, hogy a járművezetők nem az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezettek, vagyis kizárólag ők okolhatók a balesetekért.
Ahogy ez lenni szokott.
Pedig -nem felmentve vagy épp vádolva bárkit is- lehet még egy felelős.
Mégpedig a közút fenntartója…
A meteorológiai térképeket megnézve tisztán látszott hogy jóval fagypont alatt (-7 -8 °C) volt a térségben a baleset idején a hőmérséklet. Ehhez jött a szitáló köd, vagyis a mikroszkopikus (gyorsan lefagyó) vízcseppek.
Azt gondolom, hogy az illetékes szervek számára TUDHATÓ VOLT HOGY TÜKÖRJÉGGÉ VÁLNAK AZ UTAK!!!
És mégis: ellenőrzésképpen két helyszínen járt kollégámmal is beszéltem mielőtt ezt a posztot megírtam, akik elmondták, hogy sem Miskolc- Mezőkövesd, sem a Budapest-Mezőkövesd szakaszon, oda-vissza NEM LÁTTAK EGYETLEN SÍKOSSÁGMENTESÍTŐ JÁRMŰVET!!!!
Ők is tükörjégen korcsolyáztak a helyszínig és az autóból kiszállva ott is.

Kedves Magyar Állam és Magyar Állami Közútkezelő!
EZT ÍGY HOGY??? Valami magyarázat lesz?
(gondolom persze megmagyarázzák hogy hülye aki ilyet kérdez)
Én két lehetséges okot látok:
1. Lopakodó síkosságmentesítő gépeket állítottak szolgálatba
2. Nem történt vagy nem megfelelő intenzitással történt meg a síkosságmentesítés.

Részemről én a második verzióra tippelnék, részint a helyszínen járt emberek elmondása alapján (tükörjég borította a pályát), részint a képekből, amin tisztán látszik a fákra rakódott vastag jégréteg, vagyis az úton is bőven lehetett jég, részben pedig abból az egyszerű tényből, hogy két tömegbaleset is történt rövid időn belül egy adott szakaszon.
És akkor itt jön a kérdésem lényege:
A vonatkozó jogszabály, mégpedig a „6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet
az országos közutak kezelésének szabályozásáról” kimondja, hogy:

„Közutak és közúti szakaszok:
Autópályák, autóutak és ezek csomóponti ágai:
Szolgáltatási osztály: 1.”

„4.15. A közutak síkosság elleni védekezési rendszerbe történő besorolása
A közutakon a síkosság ellen az út hálózati jelentőségétől, forgalmától és egyéb körülményektől függően kell védekezni. A védekezést a Szerződésben meghatározott szolgáltatási kategóriák szerint kell megszervezni.
4.15.1.50 Őrjáratos utak: azok az utak, illetve útvonalak, amelyeken az út állapotát a közút kezelője rendszeresen ellenőrzi, a védekezés pedig – szükség szerint – az út teljes hosszán, rendszeresen, éjjel-nappal, vegyi és/vagy érdesítő anyaggal történik a síkosságtól függően. A hóeltakarítás során ezek az utak elsőbbséget élveznek.
Az őrjáratos rendszerbe tartoznak az 1., 2., 3. és – indokoltság esetén – a 4. szolgáltatási osztályba sorolt közutak.”
Link itt: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800006.khv

Én ezt úgy értelmezem, hogy ilyen időjárási körülmények esetén a síkosságmentesítésnek az autópálya-szakasz (1. szolgáltatási osztály) teljes hosszán, rendszeresen, éjjel-nappal, vegyi és/vagy érdesítő anyaggal kellett volna történnie, mégpedig azért, mert nem hogy a jeget és az ebből fakadó síkosságot kell megszüntetni, de előszórással azt kell elérni, hogy le sem fagyhasson az útburkolat.
Nem értek hozzá mint egy profi közútkezelő, de gondolom hogy minden időjárási körülmény más-más intenzitású és erőforrás-igényű síkosságmentesítést kíván meg.
De nagyon úgy tűnik hogy ez nem történt meg.
Vagyis sem az előszórás, sem pedig/vagy az időjárási körülményeknek megfelelő intenzitású síkosságmentesítés.
Ugyanis ha megtörténik, akkor szerintem egy gyenge ónos szitálás nem okozhat ilyen mértékű jegesedést a burkolaton…

Ha valóban homokszem (nem)került a gépezetbe, és nem volt megfelelő a síkosságmentesítés, akkor miért nem?
És ha valóban ez az oka a burkolat jegesedésének, akkor vajon lesz felelős?
Vajon (szokásos módon) csak azokon a szerencsétlen autóvezetőkön lesz elverve a por, akik pechükre épp arra jártak és talán naivan számítottak arra hogy a magyar állami autópályakezelő megfelelően elvégzi a dolgát?
Az autóvezetők számára ugyanis egy ilyen helyzet is valódi KRESZ 22-es csapdája, épp úgy mint a korábban említett M1-es autópálya Budapest-Tatabánya szakasza.
Ugyanis a KRESZ 26§ kimondja:

„(4) A jármű sebességét az (1)-(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.
(5) Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.”

Azért ez egy erős ellentmondás szerintem ilyen esetben mint a tegnapi.
Ugyanis a jeges útburkolaton a maximális sebesség, amivel többé kevésbé biztonságosan lehet haladni 20-30 km/h.
Kérdezem, ki az aki éjjel, közepes és szitáló ködben (pár száz méteres látótávolság), egy autópályán ahol talán nedvesnek látszó burkolaton 20-30 km/h sebességgel mer haladni?
Szerintem senki, mert hatalmas eséllyel lesz óriási utoléréses baleset áldozata.
Marad a másik megoldás: kockáztat, vagyis bízik a magyar államban illetve a közút állami kezelőjében és 80-100 km/h sebességgel halad, amely egy nedves autópályán, téli üzemeltetésre felkészített korszerű gépkocsival abszolút biztonságos sebességnek tekinthető.

Számomra -az eddig rendelkezésemre álló információk alapján- úgy tűnik, hogy az elmúlt éjszakai esetekben(is) rosszul gondolta a több tucat érintett gépjárművezető azt a normális országokban alap tézist, hogy ha kifizet egy szolgáltatást a magyar állam felé, akkor azt meg is kapja.
Kíváncsi leszek hogy lesz-e felelőse a tragédiának a sofőrökön kívül…

És még egyszer le szeretném szögezni: Ez a poszt nem arról szól, hogy bárkit vádoljak vagy felmentsek.
Mindössze a kételyeimet fogalmaztam meg a posztban.
Mégpedig azért, hogy ha valaki hibázott, akkor az illetékesek tanuljanak belőle, mégpedig azért hogy a jövőben csökkenthessék az ilyen borzalmas esetek bekövetkezésének valószínűségét.