A lakásárak alakulását
alapvetően a kereslet és kínálat határozza meg, a nagyobb kereslet magasabb árakat eredményez, míg a vásárlók alacsonyabb száma az árak emelkedésének is gátat szab. Ilyen szempontból pedig nem igazán állnak jól az ország egyes részei. Mint az a belföldi vándorlási különbözet mutatja, az országon belül zajló vándorlás jellemzően egy irányú, általában keletről nyugati irányba tart, illetve a kis falvakból a nagyobb városok felé irányul. Ezek alapján Borsod és Nógrád apró falvai jelentős elvándorlással szembesülnek. Az emberek ugyanis jellemzően a jobb lehetőségek reményében, a kedvezőbb munkaerőpiaci lehetőségeket kínáló településekre költöznek.
Érdekel, miért nem érnek semmit vidéken a lakások?
Az ország megyéi közül Budapestre költöznek országon belül a legtöbben, 2010 és 2014 között több, mint 50 ezerrel haladta meg a beköltözők száma az elköltözőkét. Szintén jelentős a belföldi vándorlási különbözete Pest megyének és Győr-Moson-Sopron megyének, de még a pozitív tartományban található Vas megye is. Az ország többi részéről azonban többen költöznek el, mint akik beköltöznek, a legnagyobb a vándorlási deficitje Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, előbbi esetében az említett időszakban -20 ezer volt a vándorlás mérlege, míg utóbbiban meghaladta a 16 ezret.
A vándorlás következtében az új településre költözők a korábbi ingatlanjukat értékesítik, ami az adott területen növeli a lakáspiaci kínálatot, így csökkentőleg hat az árakra, míg az új otthonul választott városban a keresleti oldalon jelennek meg, ami az árakra felfelé irányuló nyomást fejt ki. Éppen ezért a jövőben tovább növekedhet a vándorlás következtében az árak közötti különbség a jobb munkaerőpiaci feltételeket kínáló, és a leszakadó országrészek, települések között.
Alacsony kereslet – kicsi ár
A lakáspiaci kereslet erőteljes különbségeit mutatja a tranzakciószámok alakulása is hazánkban. A lakásállomány legnagyobb része Közép-Magyarországon cserélt gazdát 2015-ben, ahol az összes lakás közel 4 százalékát tették ki az értékesített ingatlanok, míg Észak-Magyarországon mindössze a lakások valamivel több, mint 2,2 százaléka cserélt gazdát, vagyis az ország középső vidékéhez képest még 60 százalékos eredményt sem produkált.
