A Kúria a Hunvald György kontra HVG
személyiségi jogi per felülvizsgálati eljárásában az első- és másodfokú bíróságok egybehangzó döntéseit felülbírálva kimondta, közéleti szereplőkről a hozzájárulásuk nélkül is készíthető képfelvétel a közszerepléseikkel összefüggésben velük szemben indított büntetőeljárásban, és a képfelvételek a külön engedélyük nélkül is közölhetők.
Hunvald azért perelte be a HVG-t, mert 2011. április 19-én Hunvald György nagyrészt tagadja a vádakat című írását a lap egy olyan fotóval illusztrálta, amelyen Hunvald arca nem volt kitakarva. A kép még a VII. kerület többféle bűncselekménnyel meggyanúsított egykori polgármesterének előzetes letartóztatásakor készült, amikor a bíróság folyosóján a büntetés-végrehajtás tiszthelyettese megbilincselve, vezetőszáron kísérte. A bilincs és a vezetőszár csak kismértékben látható a felvételen.
Hunvald az engedély nélkül készített és leközölt, őt megalázó helyzetben ábrázoló kép miatt, amely – szerinte – őt rajtakapott bűnözőként ábrázolta, és ezzel jelentősen megnehezítette a későbbiekben az életét, 350 ezer forint nem vagyoni kártérítést kért és azt, hogy a bíróság tiltsa el a lapot a további jogsértéstől.
Első- és másodfokon is neki adott igazat a bíróság, igaz, a jogerős ítéletben 350 ezerrel szemben már csak 200 ezer forint kártérítést ítéltek meg számára. Mindkét bíróság abból indult ki, hogy Hunvald a bíróságon nem önként és nem közszereplőként jelent meg. A töretlen bírói gyakorlatra hivatkozva a jogerős ítélet leszögezte: csak akkor nem kell a közéleti szereplő engedélyét kérni a fotózásához, ha a felvétel az érintett közéleti szereplésével összefüggésben készül. Hunvald György – mint arra a bíróság rámutatott – nem a közszereplés igényével jelent meg a bíróság előtt, tehát a fénykép elkészítéséhez és közléséhez a lapnak be kellett volna szereznie az előzetes engedélyét.
A HVG ezek után kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A Kúria pedig elérkezettnek látta az időt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az Alkotmánybíróság e tárgykörben hozott ítéleteire tekintettel a korábbiaknál árnyaltabbá tegye a jogerős ítéletben hivatkozott bírói gyakorlatot.
Az EJEB több döntésével általános mérlegelési szempontokat adott ahhoz, hogy a véleménynyilvánításhoz, illetve a magánélet tiszteletben tartásához való jog közti egyensúlyt miképpen kell megteremteni a bírói gyakorlatban. Vizsgálni kell például, hogy az érintett személy mennyire ismert. Az ügy, amelyről a tudósítás készült, valóban közérdeklődésre számot tartó-e, és így tovább.
Mindezeket a vizsgálati szempontokat a Hunvald-ügyben is relevánsnak ítélte meg a Kúria. Egyértelmű – mutatott rá a legfőbb bírói fórum –, hogy a felperes korábban politikus, azaz közszereplő volt. Köztudomású tény, hogy az ellene a polgármesteri tevékenységével összefüggésben indított büntetőeljárás, melynek során hosszabb időre előzetes letartóztatásba került.
A Kúria a bírósági ítéleteket, az alperes perújítási kérelmében előadottakat, valamint az EJEB és az Alkotmánybíróság döntéseit is tekintetbe véve arra a következtetésre jutott, hogy a Hunvald ellen indított büntetőeljárás kapcsán nem lehet eltekinteni sem az eljárás tárgyától, sem attól, hogy az Hunvald polgármesteri tevékenységével összefüggésben indult, s hogy az esemény jelentős közérdeklődésre tart számot, amelyről a sajtó jogosult beszámolni.
Tekintettel arra, hogy az ellene indított büntetőeljárás tárgya Hunvald közszerepléséhez kapcsolódott (vitatott ingatlaneladások, tanácsadói szerződések, mely ügyek nagy részében azóta Hunvaldot felmentették), az eseményről való tudósítás céljából készült képfelvétel közzététele a Kúria szerint nem minősül képmással való visszaélésnek. Csak akkor lenne az, ha a fotó a tudósítás tartalmától függetlenül Hunvaldot megalázó helyzetben mutatná.
