A közös költség melletti sajátos
érv volt a felvonóba beszerelt kártyaolvasó készülék, mert akkortól kezdve a liftet csak azok tudták használni, akiknek nem volt elmaradásuk. A befizetések aránya rövid idő alatt 15-ről 85 százalékra ugrott, és érdekes módon akkor sem esett vissza, amikor a kártyaolvasót később kiszerelték. Az eredmények elismerését mutatja, hogy a veszprémi önkormányzat a toronyépület után immár a teljes bérlakás állományának kezelésével a Máltai Szeretetszolgálatot bízta meg.
A miskolci önkormányzat nemrégiben harminc bérlakásból álló szociális lakásszövetkezet létrehozását határozta el, és ennek kezelésével a Máltai Szeretetszolgálatot kívánja megbízni. A városban huszonöt éve segítjük a rászoruló embereket, az utóbbi években Jelenlét programunk zajlik Lyukó-völgyben és az Avas-lakótelepen is. Az önkormányzat kérésére közel két éve mediációt, egyfajta közvetítő szerepet vállaltunk a Számozott utcák kapcsán felszínre került konfliktusokban. Számunkra az a legfontosabb, hogy lépéseinket mindenki meg tudja érteni, és el tudja fogadni, a telepen élőket, a döntéshozókat és Miskolc város közösségét egyaránt beleértve. Harminc lakással persze nem lehet minden problémát megoldani, de mi már azt is óriási előrelépésként éljük meg, hogy már nemcsak kilakoltatásról és bontásról, hanem költözésről is beszélhetünk. És akkor talán azt is meg tudjuk mutatni, milyen módon lehet elindulni a legmélyebb válságból kivezető úton. Északmagyar infó
Szerzőnk a Magyar Máltai
Szeretetszolgálat alelnöke
